Tender a Mahart Szabadkikötő Zrt. Ro-Ro termináljának bővítésére

Az ÁPV Zrt.
kezelésében lévő 100 százalékos tulajdonú Mahart Szabadkikötő Zrt.
nyílt közbeszerzési eljárást írt ki a csepeli szabadkikötő területén
meglévő Ro-Ro terminál korszerűsítésére és bővítésére – tartalmazza
a Közbeszerzési Értesítő.

A megbízás magába foglalja a terminálhoz kapcsolódó vízoldali
partfalak és szárazföldi létesítmények megépítését, a 42.263
köbméter mederkotrásával, és a 69.345 köbméter acélszádfal
kialakításával együtt.

A Ro-Ro (Roll on-Roll off, = hajts be és hajts ki) a
szállítóeszközre be-, és onnan önjáróan kigördülő eszközök –
teherautók, buszok, munkagépek, tartálykocsik – nemzetközileg
elfogadott rövidítése. A vasúti szerelvényeken kívül a hajók,
komphajók, szállító-repülőgépek és helikopterek is szállíthatnak
járműveket.

A tenderdokumentáció szerint az építés tervezett kezdése 2007.
február elseje, míg várható befejezése 2008. március 30-a.

A pályázó kivitelezővel szembeni minimális elvárás, hogy a
2003-2005 közötti évek mindegyikében fel kell tudni mutatnia
legalább 1-1 bruttó 1 milliárd forintot elérő kikötőépítési illetve
műszaki átadással már lezárult mélyépítési referenciával.

A mintegy 1,5 milliárd forintos projekt a magyar állam és az
Európai Unió közös finanszírozásában, az EU Struktúrális Alapok
Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program, belvízi kikötők
fejlesztése keretén belül valósul meg. A finanszírozó szervezetek
között nem szerepel a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium illetve
a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, mivel a támogatás végső
kedvezményezettje a Mahart Szabadkikötő Zrt.

Az eredményhirdetés tervezett időpontja 2006. december 18.-a,
míg a szerződéskötésé 2007. január 15.-e.

Az MTI korábbi híradása szerint a Mahart Szabadkikötő Zrt.-ből
kiváló, 355 millió forint jegyzett és 477 millió forint saját tőkéjű
Budapesti Szabadkikötő Zrt. rendelkezik a Csepeli Szabadkikötő 75
évre szóló üzemeltetési jogával, valamint 75 évre haszonélvezeti
joga van a földterületekre, az azon álló felépítményekre és
infrastruktúrára.

A társasághoz 45 hektárnyi kikötői vízfelület és 38 hektárnyi
fejleszthető ingatlanterület tartozik, de ezek az infrastruktúrával
együtt nem kerültek a befektető tulajdonába, hanem tartós állami
tulajdonban maradnak.