Az építőipar még mindig “mostohagyerek”

Az építőipart,
a magyar GDP 6,5 százalékát adó, negyedik legjelentősebb ágazatot a
rendszerváltás óta minden kormány “mostohagyerekként” kezelte, mivel
nincs valódi döntéshelyzetben lévő kormányzati képviselete, és erre
most sincs esély.

Az Építők Napja alkalmából rendezett sajtótájékoztatón az elnök
kijelentette: a két éve megalakult Országos Lakás- és Építésügyi
Hivatal és a felette működő tárca nélküli minisztérium nem tudta a
hozzáfűzött reményeket beteljesíteni, illetve az ágazat szakmai
törvénymódosítási javaslatait elfogadtatni a törvényalkotókkal.

Tolnay Tibor utalt arra, hogy a 2005-ben 2.048 milliárd forint
termelési értéket létrehozó, mintegy 90 ezer vállalkozással és 310
ezer legális foglalkoztatottal működő ágazatra 2007 és 2013 között
jelentős többletfeladatok hárulnak majd. Az évente mintegy 800
milliárd forintos uniós többletforrás 60 százaléka ugyanis az
építőipari termelésben jelenik meg, amihez több mint 100 ezer új
szakmunkásra lesz szükség.

Az ÉVOSZ elnöke a legfőbb problémák közül kiemelte: mélyre
süllyedt az építési fegyelem, jelentősen növekedett az engedély
nélküli vagy szabálytalan építkezések száma, ezzel egyidejűleg
folyamatosan romlott a munkavédelem helyzete. Az épített környezet
védelmével és fenntartható fejlesztésével kapcsolatos irányítás
szervezetlen, hatékonysága gyenge és széttagolt.

Tolnay Tibor szerint szakmailag felkészületlen és magára hagyott
a települési önkormányzatok szervezetében működő építésügyi hatóság,
amelynél a jogalkalmazás oldalán komoly zavarok mutatkoznak.

Az elnök problémának nevezte az állami és önkormányzati
hatáskörök tisztázatlanságát is, véleménye szerint hiányoznak a
szakszerű és jogszerű működés garanciái.

“Kérjük, hogy az új kormány, az építőipar szakmai és munkaadói
szervezeteinek a képviselőivel, soron kívül hozzon létre
folyamatosan működő szakmai konzultációt és egyeztetést. Ennek
keretében az építőipart érintő problémákat – egyebek között a
tartozási láncot – megoldó, szigorú határidőkkel és felelősökkel
ellátott program szerint törvényjavaslatok készüljenek az
országgyűlés, az érintett minisztériumok és hivatalok számára” –
emelte ki Tolnay Tibor.

Az ÉVOSZ elnöke szerint a szakképzés területén a jelenleg
érvényesülő tendencia változatlansága mellett már a II. Nemzeti
Fejlesztési Terv első éveiben kritikussá válhat az építőipari
szakmunkás hiány, 2015-re pedig több mint 170.000 építőipari
szakmunkás hiányzik majd az ágazat különböző szakterületeiről.

“Másrészt az építőipari szakmunkaerő hiánya súlyosan
veszélyeztetheti az európai uniós források felhasználhatóságát” –
mutatott rá Tolnay Tibor.