Amnesztiát kapnak az adócsalók a végtörlesztés címén!

Következmények nélkül befizethetik a bankszámlájukra az eltitkolt jövedelmüket a devizahitel-törlesztők, vagy odaadhatják a gyermeküknek. A parlament ugyanis elfogadta az otthonvédelmi törvénymódosítás keretében azt a KDNP-s módosító javaslatot, amely szerint vagyongyarapodás nem vélelmezhető, és nem állapítható meg azon összeggel összefüggésben, amelyet a magánszemély végtörlesztés címén az őt terhelő tartozás kiegyenlítésre használ fel.

A parlament tegnap megszavazta az otthonvédelmi törvényt módosító javaslatot, mely ismételten változtatott a végtörlesztésre vonatkozó szabályokon. Ennek keretében bekerült a törvénybe a KDNP-s Seszták Miklós módosító javaslata, mely szerint: “Vagyongyarapodás nem vélelmezhető és nem állapítható meg azon összeggel összefüggésben, amellyel egyező összeget a magánszemély végtörlesztés címén az őt terhelő tartozás kiegyenlítésre használ fel, vagy egyenes ági hozzátartozójának ajándékoz és azt e hozzátartozója végtörlesztésként használ fel az e hozzátartozót terhelő tartozás kiegyenlítésére”. Ez a rendelkezés azt jelenti, hogy ha valakinek van otthon a “kispárnában” néhány millió forint eltitkolt jövedelme, az most következmények nélkül befizetheti a bankszámlájára és a deviza (alapú) hitelének törlesztésére fordíthatja. Ha valaki a korábbi években szerzett eltitkolt jövedelmet, és azt még akkor befizette a bankszámlájára, akkor a törvénymódosítás szerint a bankszámlán lévő összeg végtörlesztésre fordítása sem minősül vagyongyarapodásnak. Az eltitkolt jövedelmet nemcsak saját maga számára használhatja fel az adócsaló, hanem egyenes ági hozzátartozója számára is. A törvénymódosítás valójában adóamnesztiát jelent az adócsalóknak – szögezte le a Pénzcentrum.hu-nak Angyal József okleveles adószakértő.

Az Országgyűlés által elfogadott jogszabályi rendelkezés a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) mostanáig alkalmazott “készpénz-egyenleg” módszerének végét is jelentheti, és lehetővé teszi már lezárt ügyek “felülvizsgálatát” is – véli az adószakértő. Az adóhatóság jelenleg a vagyonosodási vizsgálatok során csak a készpénzforgalmat vizsgálja: a saját bankszámlára befizetett összeget vélelmezi kiadásnak (vagyonosodásnak), s a saját bankszámláról kivett összeget ismeri el “valódi bevételnek”. Ennek megfelelően nem tekinti bevételnek a bankszámlán a vizsgált időszak elején meglévő nyitó összeget, és a bankszámlára utalt munkabért sem. Ez a módszer a bevételt a tényleges időpontjához képest későbbre, a kiadást a tényleges időpontjához képest korábbra teszi, így fiktív forráshiányt generál!

Ha valaki például 2007-ben eltitkolt jövedelemből befizetett 5 millió forint összeget a bankszámlájára, és beleszaladt az adóhatóság vagyongyarapodási vizsgálatába, annál a kérdéses összeget az előbb említett készpénz-egyenleg módszer szerint már 2007-ben kiadásként, forráshiányként számolta el a NAV – magyarázza az adószakértő. Erről akár már jogerős határozat, bírósági ítélet is lehet. Ha a magánszemély nem használta fel ezt az összeget, és most a végtörlesztésre fordítja, akkor ez a 2007-ben elszámolt “vagyongyarapodás” mégsem számít vagyongyarapodásnak a törvénymódosítás szerint. Ezért lehet visszamenőleges a jogszabálymódosítás hatása. Angyal József szerint ennek alapján 2006-ig lehet visszamenőlegesen jogerős adóhatósági határozatokat felülvizsgáltatni és megsemmisíttetni.