Nem épül elegendő lakás továbbra sem!

A lakás sosem elég? Tavaly itthon 11 éves csúcsra emelkedett u a lakásépítések száma: legutóbb 2009-ben láttunk 28 ezer új építésű lakásnál többet felépülni egy év alatt. A lakásépítések jelentős növekedése a 2019-es 0,47 százalékról 0,63 százalékra emelte a lakásállomány megújulási arányát – azaz a felépült lakások és a meglévő lakásállomány számának hányadosát. Ezzel az értékkel azonban még mindig sereghajtók vagyunk a régiós országok között – idézi MNB elemzőit és a Pénzcentrum összefoglalóját az igylakunk.hu.

Ausztriában a lakásállomány 1,6 százalékának, Lengyelországban 1,5 százalékának, míg Szlovákiában 1,04 százalékának megfelelő új lakás épült fel tavaly. A kiadott építési engedélyek 2020-as csökkenése alapján – elsősorban Budapesten – az építési kedv viszszahúzódása látszik, a 2021-től ismét bevezetett kedvezményes 5 százalékos lakásáfa ugyanakkor előretekintve lendületben tarthatja a lakásépítéseket.

A lakásépítések száma és a lakásállomány megújulásának sebessége több szempontból is fontos mutató. Egyrészt a régi, energetikai szempontból nem hatékony, sok esetben komfort nélküli lakások nem nyújtanak lehetőséget olyan életszínvonalra, mint egy modernebb lakás. Másrészt makrogazdasági szempontból is kulcsfontosságú, hogy hány lakás épül egy évben: az építőipar például a nagyobb termeléssel érdemben növeli a kibocsátást, 10 ezer addicionális új lakás felépítése akár 0,8- 1 százalékkal is emelheti a GDP-t, míg 25-30 ezer új munkahelyet is létrehozhat.

Sokéves rekord, kérdőjelekkel

Magyarországon 2020-ban a 28.208 darab új átadással 11 éves csúcsra emelkedett a lakásépítések száma, elsősorban a vidéki családi házat építők voltak lendületben. Az elmúlt évben a hazai lakásépítések száma jelentősen megemelkedett, a 2020-ban használatba vett mintegy 28,2 ezer új lakás 34 százalékkal haladja meg a 2019-es építésszámot, ezen belül is év végén, a negyedik negyedévben még nagyobb hajrá volt, amikor is 42 százalékkal több új lakást adtak át 2019 utolsó negyedévéhez viszonyítva. Érdemes hozzátenni: ebben egy technikai hatásnak, a használatba vehető épületek energetikai követelményeire vonatkozó, eredetileg 2021. januártól hatályos, szigorú szabályozásnak is érdemi szerepe lehetett.

A felépült lakások területi és építtető szerinti megoszlása azonban igen eltérő képet mutat. A lakásépítések bővüléséhez a vidéki magánépítők járultak hozzá a legnagyobb mértékben, akik esetében 52 százalékkal nőtt az újonnan átadott lakások száma 2019-hez képest. Vidéken a vállalkozások által építtetett lakások emellett szintén jelentősen, 32 százalékkal bővültek, ugyanakkor Budapesten, ahol a vállalkozói értékesítési célú társasházi lakásfejlesztések uralják a felépült lakásokat, 9 százalékkal nőttek az átadások éves összevetésben. Ennek eredményeként a 2020-as év során összességében 2019-hez képest csökkent a vállalkozások szerepe az újlakás építésekben, 57-ről 52 százalékra (1. ábra).

A vállalkozói lakásépítések aránya ugyanakkor – ahogyan az a korábbi építési ciklus felívelő szakaszában is történt – még magas szinten tartózkodik. A 2020-as nagy bővüléssel a lakásépítések száma így 11 éves csúcsra emelkedett, ugyanis 2009-ben volt utoljára ennél magasabban (32 ezer új lakás) ez a mutató.

Sajnos a régióban sereghajtók vagyunk…

A lakásépítések száma azonban nem csak önmagában fontos, hanem abból a szempontból is, hogy hogyan viszonyul ez a szám a fennálló lakásállományhoz. Magyarországon ma körülbelül 4,5 millió darab lakóingatlan van, így a kiugró építési adat miatt a lakásépítések száma és a lakásállomány aránya 2020-ban a 2019-es 0,47 százalékról 0,63 százalékra emelkedett.

A lakásállomány megújulási rátája tekintetében azonban még ezzel a hazai szempontból kiugró (és egyszeri hatástól is fűtött) értékkel is sereghajtók vagyunk a régiós országok között. Az új átadások jelentős növekedése ellenére, hazánk lakásállományának 0,63 százalékos megújulási rátája csak Csehország (0,69 százalék) állományarányos lakásépítését tudta megközelíteni (2. ábra). A korábbi évekhez hasonlóan, a megújulás szerinti rangsort Ausztria (1,62 százalék 2019-ben) és Lengyelország (1,5 százalék) vezetik, míg Szlovákia 1,04 százalékos aránnyal a harmadik, Románia 0,74 százalékkal a negyedik helyen áll.