Balaton és Velencei-tó: akár 20-30%-kal drágultak a nyaralók, a lakások

A nyaralóhelyeken telelők, azaz az oda állandó jelleggel kiköltözők verik fel az árakat az üdülőövezetekben, különösen a Velencei-tó és a Balaton környékén. Itt 2020 tavasza óta 20-30 százalékos nyaraló-drágulás sem ritka – mutat rá az OTP Ingatlanpont friss elemzésben.

Drasztikus áremelkedés zajlik a nyaralóövezetekben a pandémia első hulláma óta, legutóbb a Velencei-tavi ingatlanok drágultak jelentősen, de a Balaton déli partján épült újlakások már jelenleg is kiugróan magas négyzetméterárai is tovább nőhetnek a jövőben. Az árakat a kereslet húzza felfelé: minden üdülőövezet kedvelt célpontja lett a befektetőknek, de nagyon jellemzővé vált az is, hogy a fővárosi, városi agglomerációk helyett inkább nyaralókba költöznek ki az ingatlantulajdonosok – mutat rá az OTP Ingatlanpont friss elemzésben.

A nyaralóövezetekben minden ingatlantípus iránt jelentős kereslet mutatkozik, a telkek, felújításra szoruló ingatlanok az építőanyagok drágulása és a szakemberhiány ellenére is keresettek.

A pandémia nyomában kibontakozó gazdasági válság általánosságban kevésbé rengette meg a magyar ingatlanpiacot, de különösen igaz ez a legnépszerűbb nyaralóövezetekben, ahol jelentős drágulásnak is szemtanúi lehettünk. Az OTP Értéktérkép adatai szerint a pandémia első évében Somogy megyében – a Balaton déli partján megnőtt keresletnek köszönhetően – csökkent országos összevetésben a legkisebb mértékben a forgalom, mindössze 5 százalékkal, miközben itt drágultak a leginkább az ingatlanok. A tó körül, a Siófoki mellett, az északi parton a Balatonalmádi és a Tapolcai járásban is 30 százalékot (a Balatonfüredi járásban pedig 20 százalékot) meghaladó volt a drágulás, és immár hasonló arányú és irányú elmozdulást látunk a Velencei-tó északi és déli partján is.

„Az áremelkedésben egyértelműen kimutatható szerepe van annak, hogy a pandémia nyomában a fehérgalléros munkakörökben általánossá váló távmunka hatására sokan döntöttek úgy, hogy a lakhelyüket, a városi életüket részben vagy egészében maguk mögött hagyva, egy nyaralóba helyezik át” – mutatott rá Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Hozzátette: az árszint-emelkedést magyarázza az elmúlt években épített, magas áron értékesített újlakások növekvő száma is az eladásokban, amelyeket bár részben nyaralóknak szántak, most sokan nem csak a főszezonban használnak. Az elemző szerint az áremelkedés mögött meghúzódó markáns keresletet fűtik a főváros helyett nagy számban az üdülőövezetek felé forduló befektetők, akiknél nem ritka, hogy sikerül egész évre kiadniuk a népszerűbb ingatlanokat. Őket a beutazó turizmus és a nagyvárosi airbnb-kiadások visszaszorulása ösztönözte nyaralóvásárlásra.

Tavaly a magánnyaralók, idén az újépítésű lakások a slágerek a Balaton déli partján

„A pandémia első, tavaly tavaszi hullámában intenzív érdeklődés mutatkozott a magánnyaralók, önálló házak iránt, idén ugyanakkor az újépítésű társasházi lakások a legkeresettebbek a Balaton déli partján” – jegyezte meg Katona Tamás, az OTP Ingatlanpont siófoki irodájának vezető értékesítési tanácsadója, aki szerint mára megszokottá vált, hogy a vevők tartós használatra keresnek nyaralókat a tó partján. „A nem megfelelő energetikai állapotban lévő, felújításra szoruló önálló magánnyaralók téliesítése rendkívül drága, egy 50-100 négyzetméteres ház fűtési rendszerének kiépítése 3,5 millió forint is lehet, és erre jön még rá a nyílászárócsere átlagosan 1,5-2 millió forintos költsége. Ezzel szemben az újépítésű lakások kényelmes megoldást kínálnak a Balatonra költözőknek” – tette hozzá a szakértő. A piac élénkségét és a kereslet felfokozottságát jól mutatja, hogy egy ingatlan akár két héten belül is gazdát cserélhet, az alku mozgástere is minimális.

Népszerűek az agglomerációs települések az északi parton

A nyaralók egész éven át tartó használatának igénye az északi parton sem ritka, bár a kép némileg más, mint délen. „Ez a típusú kereslet az első hullám után volt nagyon látványos, bár most is gyakran találkozunk ilyen vevői igényekkel. A kiköltözők kevésbé keresik a forgalmasabb városokat, inkább az agglomerációs települések az elsődleges célpontok, ahol a tulajdonosok nyugodt, csendes környezetben, a világ zajától és a pandémia fenyegetésétől elzártan élhetnek” – tette hozzá Tóth Tibor, az OTP Ingatlanpont stratégiai partnere. Nagy népszerűségnek örvendenek a telkek és az akár erősen felújítandó ingatlanok is, a felújítási-építési munkálatokkal járó nehézségek (megállíthatatlanul dráguló építőanyag-árak, szakemberhiány) itt nem tartják vissza a vásárlókat.

A Velencei-tó déli partjának infrastruktúrájával kiváló opció a kiköltözőknek

„A Velencei-tó északi partja a panorámájával, a déli az infrastruktúrájával vonzza a költözni vágyókat, az utóbbi kapcsán elsősorban a vasút közelsége a meghatározó” – mutatott rá Lepsényi Kornél, az OTP Ingatlanpont velencei irodájának vezető értékesítési tanácsadója. A kereslet a tó teljes körzetében nagyon erős, az áremelkedés pedig a balatoni ingatlanpiachoz hasonlóan drasztikus; a luxusingatlanoknál előfordulnak a millió forint feletti négyzetméterárak is, az újépítésű lakások 700 ezer forintos négyzetméteráron kelnek el; a belépő szint 500 ezer forint, ennél alacsonyabb áron nem találni ingatlant a tó környékén. A szakértő szerint az újépítésű lakások itt is keresettek, a motiváció azonos a Balaton déli partján érdeklődőkével: kevesebb velük a gond. A gyermekkel költözőknek a déli part különösen vonzó lehet a gazdagabb egészségügyi és oktatási infrastruktúra és a vásárlási lehetőségek, a szupermarketek miatt.

Nem csak a járványtól függ, hogy a jövőben is telelünk-e a nyaralókban

Kérdés ugyanakkor, hogy tartós marad-e a nyaralók egész éven át tartó használatának igénye, ezt legnagyobb mértékben a járvány, valamint a jelenleg még alakulóban lévő új foglalkoztatási formák befolyásolják majd. „Jól látható volt, hogy az első hullám keltette pánikban sokan döntöttek a kiköltözés mellett, amit a távmunka általánossá válása tett lehetővé; a jövőben esetleg sorozatossá váló járványhullámok is a sűrűn lakott nagyvárosokból kifelé tolhatják a keresletet.

Ha viszont a komoly hatással járó járványhullámok elmaradnak, a munkáltatók fokozatosan visszatérésre kérhetik a munkavállalókat, ahogy ez több vállalatnál már meg is történt. A hibrid munkavégzés is kezd terjedni, így pedig sokak számára talán már nem lesz opció a kétlakiság fenntartása” – magyarázta Valkó Dávid.