XVI. kerület: felfedezés alatt

Egymás után (és mellett) épülnek a több száz lakásos lakóparkok a családi házas övezetnek számító XVI. kerületben. A kisvárosokra emlékeztető városrész átalakulóban van, s ezt egyre gyakrabban felfedezik a fejlesztők is. Nagy falatnak ígérkezik a Mátyásföldi Repülőtér hasznosítása, Erzsébetligeten pedig kulturális és sportkomplexum épül majd.

A fővárost kevéssé ismerők meglepődnek, amikor hallják: az öt különálló településből (Mátyásföld, Sashalom, Cinkota, Rákosszentmihály, Árpádföld) kialakított XVI. kerület Budapest egyik leginkább lokálpatrióta városrésze, de családi házas városrész vonzó az ideköltözők számára is.
A kisvárosias hangulatú kerületet (illetve annak árpádföldi részét) az utóbbi években felfedezték az ingatlanfejlesztők. Tavaly 200 lakást adtak át itt, s idén ugyanennyi új otthon használatba vétele várható. Árpádföld arculatát három nagy lakópark-fejlesztés alakítja át, egy negyedikhez egyelőre nem kezdtek hozzá, hamarosan azonban a Budapesti út végén szintén megindulnak a munkagépek.

– Ezeknek a projekteknek köszönhetően 2009 végéig 1000 lakással bővül a kerületi lakásállomány – részletezte Szabó Lajos Mátyás polgármester. Az ide költözők életkörülményeinek javítása érdekében hamarosan óvodát is építenek a környéken, ahol 200 kicsi töltheti majd mindennapjait. Ahhoz, hogy ez zöld utat kapjon, még meg kell állapodnia a kerületnek a fővárossal egy telekcseréről, ez várhatóan rövid időn belül megtörténik.
Tavaly ősszel értékesített egy hatalmas telket az önkormányzat az Iglói utca, a majdan az M0-ás csomópontja felé vezető Rákospalotai határút és János utca által határolt területen, ahol szintén lakóprojekt épül. Hatszáz lakás készül majd itt, lesz ezen kívül idősek otthona is. Az önkormányzat megállapodott a beruházóval arról, hogy helyet kapnak az épületekben olyan lakások is, amelyekbe a helyhatóság által kijelölt családok költözhetnek be. Bővül errefelé a kínálat a kereskedelmi szolgáltatások terén, hiszen az egyik diszkont üzletlánc létesít áruházat a területen.
Ezzel pont kerül egy évtizedek óta rendezetlen sorsú földdarab körüli hercehurcára. A 80-as években ugyanis az akkori tanács és az OTP közös tervei szerint itt lakóházak épültek volna, ez azonban elmaradt. A beruházást előkészítették ugyan, de sosem valósult meg, a rendszerváltás utáni időre csupán a tulajdoni jogvita maradt belőle. A tanács ugyanis nagyjából húsz évvel ezelőtt hitelt vett fel arra, hogy elvezesse a közműveket a telek közelébe, az OTP viszont a telek tulajdoni jogából szeretett volna részesedni. A bíróság végül 1/1 arányban az önkormányzatnak ítélte a területet. Ám mindaddig, amíg ez a per nem zárult le, nem lehetett semmit sem kezdeni a telekkel, az kihasználatlanul állt – tette hozzá Szabó Lajos Mátyás. A vitás kérdés rendezését követően aztán négy részre osztották a hozzávetőlegesen 10 hektáros területet, a legnagyobb 76 ezer, a legkisebb 3 ezer négyzetméteres lett. Az önkormányzat némi tanakodást követően úgy döntött, hogy nem maga fektet be itt, hanem ehelyett értékesíti a területet. Az ingatlan összesen 1,5 milliárd forintért kelt el, két piaci szereplő közti versenynek köszönhetően.
A leginkább egyébként továbbra is a magánerős családi házas építkezés dominál a kerület lakóingatlan-piacán: 1998 és 2002 között 1004 használatbavételi engedélyt adtak ki, s várhatóan a mostani időszakban is el fogja érni ezt a számot a kiállított dokumentumok száma – jelentette ki Szabó Lajos Mátyás, aki szerint az évi 250 új családi ház megjelenése meg is látszik a városrész arculatán.

Komoly figyelmet fordított az önkormányzat az elmúlt években a “vonalas” infrastruktúra fejlesztésére. Az elmúlt három esztendőben 24,7 kilométernyi gerincvezeték készült el a szennyvízhálózatból, ami további 9,7 kilométerrel bővül majd 2006-ban. Folyamatosan munkálkodtak az útépítők is: összesen 11,7 kilométer út épült a 2003 és 2005 közötti időszakban, ami azt jelenti, hogy 57300 négyzetméternyi utat aszfaltoztak, idén pedig további 2,7 kilométerre kerül sor. A kerület fejlődéséhez hozzájárult a fővárosi önkormányzat is 8 kilométernyi út felújításával. A családi házas övezetekben különösen fontos a járdák építése és szépítése: előbbire 8, utóbbira 24 kilométeren kerül sor az év végéig.
Az európai uniós társfinanszírozással épült beruházások közül jelentősen kihat majd a XVI. kerületiek mindennapjaira az M0-ás körgyűrű építése. A polgármester szerint óriási terhet vesz majd le a környező utcákról a gyorsforgalmi út, a Szlovák út-Ostoros út-Vidámvásár út lényegesen könnyebben lesz járható.

Cél- és címzett támogatást nyert az önkormányzat a Rákosszentmihályi tanuszoda megújítására. A központi forrásokból 350 millió forintban részesülnek, amit 300 millióval kell kiegészítenie a helyhatóságnak. A nyár végén startoló projekt során egy 25 méteres, 1,80 méter mély medence és egy tanrészleg készül el.

Megújul Mátyásföldön a volt szovjet hadseregcsoport egykori központja. Az Erzsébetligetnek nevezett, ősfás, bekerített területen kulturális és sportcentrumot létesítenek majd 1,5 milliárd forintos beruházással, s ehhez pályázati forrásból 891 milliót nyert a kerület. A projekt részeként tervezik az Erzsébetligeti Színház rekonstrukcióját, amelynek során 1000 négyzetméterrel bővül a kulturális létesítmény, s megújul a főépület is. A valamikori tiszti kaszinó épülete egy telekcsere eredményeképp a Budapesti Gazdasági Főiskola tulajdonába kerül, ahol ppp-beruházás keretében a külkereskedelmi kar épületének szomszédságában konferenciaközpont épül, amelyet az elképzelések szerint jövőre adnak át. Megújul az itt található régi mátyásföldi teniszklub, ahol a sportpálya és az öltözők újjá varázsolásán kívül egy 100 fős lelátó is helyet kap majd. Az egykori mátyásföldi strand romjain uszoda és tanuszoda együttesét hívják életre, amelyet a későbbiekben egy stranddal egészítenek ki. A mindezeket magába foglaló Erzsébetligeti Rekreációs Központ a tervek szerint 2007. december 31-re készül el.

Szabad terület nem sok van az önkormányzat birtokában, közülük azonban mindenképpen említésre érdemes a valamikori Mátyásföldi Repülőtér helye. A több mint 40 hektáros területet 10 éve adta át a helyhatóságnak a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, “pántlikázva”. A kikötés az volt, hogy kizárólag kulturális és sportcélokat szolgálhat az ingatlan, s ez meglehetősen reménytelenné teszi a telek hasznosítását, mivel igen nehézkesen közelíthető meg.

A kereskedelmi ingatlanok piacán nem kicsi a kínálat ahhoz képest, hogy a főváros egyik külső kerületében csemegézünk. Rákosszentmihályon egy 360 négyzetméteres étterem ára 61,5 millió forint, a Veres Péter úton pedig 53 millió forintért hirdetnek egy feleakkora helyiséget, amely szintén alkalmas vendéglátó létesítmény kialakítására. Errefelé egy 200 négyzetméteres utcai bejáratú üzlethelyiségnek 65 millió forint az ára. Kisebb üzlethelyiségek a Jókai laktelepen találhatóak, ahol egy 40 négyzetméterest 3,3 millió forintra értékelt tulajdonosa. Eladó a városrészben szálloda is, méghozzá meglepően sok: egy 3000 négyzetméteres ingatlantól 800 millió forintért szabadulna tulajdonosa, igaz, aki ennyit letesz az asztalra, a bútorokat is magának tudhatja. A kerület másik pontján egy 600 négyzetméteres hoteltől 300 millióért válna meg eladója, úgy tűnik, ez az 1999-ben épült szálloda sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Szintén gazdát cserélne egy kisebb panzió: a 240 négyzetméteres ház ára 75 millió, ebben főként rendezvényeket tartanak.

A XVI. kerület ma már nem éppen az ipari ingatlanok fellegvára, ám azért akad eladó telephely. Egy 1500 négyzetméteres raktár ára például 160 millió forint, igaz, a telek jóval nagyobb az ötméteres belmagasságú csarnok alapterületénél, összesen 5000 négyzetméteres. Kevesebb, mint feleennyibe, 71 millióba kerül a város szélén egy 5500 négyzetméteres telek, s ha csak elvétve, de akad ennél nagyobb ingatlan is: egy 20 000 négyzetméteres földdarabért 300 millió forintot szeretne kapni az eladó egy 35 százalékos beépíthetőségű környezetben.

Irodaház kevés akad a kelet-pesti városrészben, az Ikarus ipari parkban azonban talál magának megfelelőt az a cég, aki ezt a térséget részesíti előnyben. Itt egy 250 négyzetméternyi iroda kiadó havonta 500 ezer forintért. A 28,3 hektáros parkban egyébként összesen 110 ezer négyzetméteren találhatók ingatlanok, főként raktárak. A Veres Péter úton lévő Sashalom Irodaházban pedig 9 euró a havi bérleti díj: az 1984-ben épült és tíz évvel később felújított kétszintes házban összesen 1000 négyzetméteren kapnak helyet a cégek. A kerület irodapiacát a családi házban kialakított helyiségek határozzák meg. E célra szánt épületben 400 négyzetméter 380 ezer forintos bérleti díjért kiadó a Rákosi úton, míg a Csömöri úton 195 ezer forintot kell havonta letennie az asztalra annak, aki megelégszik 180 négyzetméterrel. Nem meglepő, hogy a kertvárosi övezetben főként a nagyobb forgalmú utak menti házakban kelendőek az irodák.

Lakások, lakosok

A Szlovák úton túli domboldal nagyprojektjei közül az úttörő az Európa Lakókert volt. A beruházás mára a második üteméhez érkezett, bár az első ütem néhány lakása még nem kelt el. A 131 négyzetméteres társasházi lakásért egyébként 28,7, illetve 29,6 millió forintot kér a fejlesztő.
Ennek a projektnek a tőszomszédságában kapott helyet egy másik nagyszabású lakóprojekt, a Malomdomb Lakókert, ahol összesen 342 lakás épül, közülük 159 az első ütem részeként, amelyeket mostanában vehetnek birtokba a lakók. A legkisebb lakás 31, a legnagyobb 107 négyzetméteres. Egy átlagosnak mondható méretű 60 négyzetmétere lakásért 22 millió forintot kér a beruházó. A harmadik szinten egy 102 négyzetméteres lakásnak 52 millió forint az ára, igaz, ehhez két terasz is jár.
A harmadik, Árpádföld névre hallgató lakókert is a közelben épül. A beruházó társaság piackutatása arról tanúskodik, a háromszobás otthonok a legkeresettebbek – ebben a méretben a legolcsóbb lakások 17,5 millió forintba kerülnek. A lakókert részeként sorházak is “születnek”, méghozzá összesen 21. Ezeknek az ára is borsosabb a beruházás más lakásainál, legkevesebb 33 millió forintos árért kaphatók.
Hetven-nyolcvan éves, fantasztikusan felújított villákat is találhat a potenciális vásárló a klasszikus, ősfás, ómátyásföldi részen, a Hunyadvár utca környékén. A hatalmas telkeken álló házak ára 80 milliónál kezdődik, de nagyon keveset akarnak eladni. A 30-50 millió közötti sávban viszont elég nagy a választék a családi házakból, ennél olcsóbb vételben nem nagyon lehet reménykedni. A kerület két nagyobb lakótelepén (Jókai, Centenáriumi) a budapesti átlagnál többet kérnek a lakásokért: 200-220 ezer forint egy négyzetméter ára.

Háttér:Húsz-harminc évvel ezelőtt a kerület még az iparáról is híres volt: az Ikarus mátyásföldi gyárában több ezren dolgoztak az autóbuszok előállításán, de jelentős üzem volt a cinkotai Auras és a sashalmi EMG is. Ma már megszűnt a nagyipar, a telephelyeken kisebb cégek próbálnak megélni, az üzemcsarnokok nagy része raktárként funkcionál, vagy üresen áll.