Trükkös ingatlanadót vezetett be Orbán: az előző kormányok sem szedtek volna be ennyit

Valószínűleg nem kerülhetik el a helyhatóságok, hogy jelentősen emeljék a helyi építmény- és telekadót, ha az önkormányzati rendszer átalakítása miatt a bevételeik jelentősen szűkülnek. A kormány az adótörvények megváltoztatásával így elkerülte, hogy központilag vesse ki az ingatlanadót.

A pénteken beterjesztett adótörvény-módosításokból kiderül: az Orbán-kormány trükkösen úgy vezeti be az ingatlanadót, hogy 2012-ben eltörli az építmény- és telekadó törvényi maximumát. Az adó megállapításának ódiuma így a forráshiányos önkormányzatokra fog zuhanni, mivel a kialakítandó járásokhoz vagy az államhoz átkerülő pénzeiket valahonnan pótolniuk kell.  Az Orbán-kormány ráadásul ezt úgy leplezi, hogy az ingatlanadó összegét a forgalmi érték három százalékában még maximálta is. A törvényi plafon egy 20 milliós lakás esetében így évi 600 ezer forintra emelkedne, ami tizenkétszerese annak, mint amit a Bajnai-kormány a vagyonadóról szóló törvényben elkért volna (30 millió forintig 0,25 százalék volt az adókulcs). Az önkormányzatoknak persze nem kötelező ilyen mértékű adót kivetniük, de a mozgástér így is több mint jelzésértékű.

A bérbe adott épületek után nem járna mentesség. A módosítás kiterjeszti a telekadó hatályát a külterületi, nem termőföldként nyilvántartott földrészletre, továbbá az épületnek nem minősülő építménnyel (például úttal) lefedett földrészletre is. Így valóban csak a mezőgazdasági művelés alatt álló kül- és belterületi termőföld után nem kellene telekadót fizetni.

A helyi adókról szóló törvény egyébként eddig az illetéktörvény alapján megállapított forgalmi érték ötven százalékában (“korrigált érték”) jelölte meg az adóalapot, az adóplafon pedig ennek 3,6 – korábban 3 – százaléka volt. A törvényjavaslat hatályon kívül helyezné a korrigált értéket, és a teljes forgalmi érték lenne az adó alapja. Az ingatlan alapterülete szerinti adókivetés eddig négyzetméterenként 1100 Ft beszedését tette lehetővé. Most ez is megszűnne, és csak a túladóztatás tiltása maradna.

„Az építmény- és a telakadóplafon megnyitása önmagában nem oldja meg a régi problémát, ami az értékalap-számítással kapcsolatos” – mondta a hvg.hu-nak Kovács Róbert, a Helyi Obszervatórium kutatóintézet vezetője. Ehhez tudni kell, hogy az önkormányzatok eddig kétféleképpen vethettek ki építményadót: az ingatlan alapterülete vagy a forgalmi értéke alapján. Az önkormányzatok többek között éppen azért nem alkalmazták a forgalmi alapú értékszámítást, mert perelhetőek lettek volna, és nincs olyan értékbecslés, amire ne lehetne egy másikat előhúzni. Az alapterület szerinti adókivetés volt ehelyett elterjedtebb, csakhogy ez rendkívül igazságtalan, mert képtelen kezelni még a településen belüli elhelyezkedéstől, komfortfokozattól függő értékkülönbségeket is.