Sokan kiszorulnak a hitelelezhetőségi körből

Hamarosan drasztikusan szigorodnak a hitelfelvételek, amelynek következtében a lakosság egy része kiszorul a hitelezhetőségi körből; ennek ellenére a piaci alapú forinthitelek egyre népszerűbbekké válhatnak csökkenő kamataikkal.

A tavalyi év egyértelműen a hitelpiac központi szabályozásáról szólt: számos intézkedés között a nehéz helyzetbe került lakáshitelesek megsegítését célzók voltak előtérben, a hitelintézetek működésének megregulázása mellett.

Az Otthon Centrum Hitel Center (OCHC) adatai azt mutatják, hogy a hitelfelvevők – a szigorítástól függetlenül is – óvatosabbá váltak: az OCHC saját adatai szerint 2008-ról 2009-re a lakásvásárláshoz átlagosan igényelt jelzáloghitel-összeg közel 2 millió forinttal csökkent.

Az OCHC – előrejelzései alapján – viszont úgy látja, hogy a lakossági hitelezésben a szigorítások leállása, illetve a jelenlegi gyakorlathoz képest némi enyhítés várható az év végéig. A hitelkihelyezés beindulásának már vannak bíztató jelei: több bank kihelyezési tevékenységének fellendítését tervezi – állítja az elemzés. A tényleges beindulás azonban leghamarabb az év második felében várható, ami Bánfalvi László, a HC Központ Kft. ügyvezető igazgatója szerint jót tenne a jelentősen visszaesett a lakásépítési kedv fellendítésének is.

Az általános hitelezési szigorítás mellett a gazdasági válság miatt a lakáshitelek devizanem szerinti eloszlása is megváltozott. A tavalyi év második felében újra beindult a piaci alapú forinthitelek kereslete, azt követően, hogy egyre több bank kínálatában jelentek meg vonznak mondható konstrukciók egyre csökkenő kamatok mellett.

Ugyanakkor a bankok már tavaly májusban elkezdték leszorítani az euróalapú lakáshitelek kamatait is. Az átlagos ráta 2009 decemberében 7,65 százalékon állt. Hasonló a tendencia a forinthitelek esetében is: az MNB statisztikája szerint itt 9,16 százalék volt az átlagos ráta 2009 végén.

Az OCHC szerint a történelmi mélypontra süllyedt jegybanki alapkamat is tovább segíti a forinthitelek terjedését.

Az elmúlt időszakban azonban a problémás ügyfelek száma is nőtt – mutat rá az OCHC elemzése. Nyolcszázezer közelében van a bajba jutott adósok száma a KHR (Központi Hitelinformációs Rendszer) adatai alapján és több mint 170 ezerrel nőtt a késve fizető adósok száma az elmúlt évben. Így a bankok rossz minősítésű hitel portfoliója 2009. III. negyedévének végére elérte a 390 milliárd forintot.

Szigorodnak a szabályok

Az OCHC közleménye a jogszabályi változásokra is felhívja a figyelmet. Eszerint március elsején lép hatályba a lakossági hitelezés feltételeit és a hitelképesség vizsgálatát szigorító kormányrendelet első üteme, amely a forinthitel esetében 75 százalékban maximalizálja a hitelfedezeti arányt, azaz az ingatlan fedezeti értékéhez képest a hitel ezt az arányt érheti el.

Euróalapú hitelnél ez az érték 60 százalék, bármely más devizahitelnél 45 százalék. Lízingnél minden esetben 5 százalékponttal magasabb a limit.

Egy másik fontos dátum június 11-e lesz, eddig kell ugyanis a pénzintézeteknek elkészíteniük azt a belső szabályzatukat, amelyekben részletesen rögzítik a hitelképességi vizsgálataik előírásait, a hitelezhetőségi limitet, illetve a hiteltípusonként figyelembe vehető jövedelmi tételeket és azok igazolásainak módját, valamint a kölcsönt igénylő személy meglévő hiteleinek beszámítási technikáját. Ettől fogva a bankok gyakorlatilag csak a hitelképességi vizsgálat után adhatnak hitelt.

A szigorítással lényegében kiesnek a hitelezhetőségi körből a jövedelemmel nem rendelkezők, a bejelentett jövedelem nélkül foglalkoztatottak, vagy akiknek nagyon alacsony a hivatalos jövedelmük – akár, mert részmunkaidősök, vagy a munkaadójuk nem jelenti be őket teljes összegre. Ugyanígy elesnek a hitelfelvétel lehetőségétől a szigorodó banki kockázati listán előkelő helyen szereplő kistelepüléseken élők is – jegyzi meg az Otthon Centrum.

Aki viszont hitelképes, annak több lehetősége is van – jegyzi meg a közlemény. A törvényben szereplő hitelfedezeti arányon felül személyi hitelhez is juthat, kipótolva ezzel az ingatlanvásárláshoz szükséges kölcsönt, illetve kiegészítő ingatlan fedezettel jelentősen növelheti a hitelösszeget is.

A bankok által megbízhatónak tartott ügyfelek esetében hitelkiváltáskor speciális rendelkezés, hogy ha nem emelkedik a kiváltandó hitelösszeg és nincs devizanem-váltás, akkor a hitelfedezeti arányokat nem kell alkalmazni.