Repülőtérfejlesztés: állami szerepvállalás a kapcsolódó infrastruktúrában

Az állam a
repülőterek fejlesztését a jövőben a kapcsolódó infrastruktúra és a
megfelelő üzleti környezet kialakításával támogatja – mondta Kóka
János gazdasági és közlekedési miniszter szerdán Budapesten a
Népszabadság és a Turizmus Kft. közös szervezésében tartott szakmai
konferencián.

Magyarország versenyképességének növeléséhez – a humán mellett –
a közlekedési infrastruktúra fejlesztése elengedhetetlen. A hazai
légiközlekedésnek pedig, beleértve a repülőtereket is, ebben
hihetetlen lehetőségei vannak – tette hozzá.

A miniszter kiemelte, hogy a légiutas-forgalomban minden egy
milliós bővülés ezer új munkahelyet teremt és az itthon megtelepült
multinacionális vállalatok igénylik a repülőtér közelségét.

Kóka János felszólította a piaci szereplőket arra, hogy az uniós
forrásokat kihasználva, a Magyar Fejlesztési Bankkal, a
magánbefektetőkkel, a helyi ipari létesítményekkel és az
önkormányzatokkal közösen tegyenek üzletileg alátámasztott
javaslatokat a fejlesztésekre azért, hogy ne önös érdekek, egyéni
ambíciók döntsék el, hol működjenek és fejlesszenek repülőteret.

Felsmann Balázs, a GKM kijelölt szakmai államtitkára a
repülőterek térségszervező és gazdasági fejlődést segítő szerepét
emelte ki. Megjegyezte azt is, hogy minden egy százalékpontos GDP
növekedés 2 százalékponttal növeli a légiforgalmat.

Magyarországon nagy nemzetközi repülőtérre nincs szükség, de a
kis regionális repülőterek hálózatát szükséges kialakítani – mondta
az államtitkár. Ebben az állam a kapcsolódó infrastruktúra
fejlesztését vállalja, de a repülőtéren történő beruházásokat nem –
tette hozzá.

Stewart Wingate, a brit BAA tulajdonában lévő Budapest Airport
Zrt. (BA) kijelölt vezérigazgatója ismertette a résztvevőkkel a
ferihegyi fejlesztési irányokat. A privatizációs szerződésben
2011-ig vállalt legalább 260 millió eurós fejlesztés akár több is
lehet, ha ezt a forgalom növekedése szükségessé teszi – mondta.

A ferihegyi repülőteret üzemeltető társaság 2010 táján 12 millió
utassal számol, míg tavaly az utasforgalom meghaladta a nyolc millió
főt. A társaság 2008-ra tervezi befejezni a 2/A és a 2/B terminál
egyesítését: ötezer négyzetméter területen alakítják ki az indulási
csarnokot, ahol a jelenleginél jóval több üzlet működik majd. Az
utasforgalmi épülettől távolabb szigetet alakítanak a
repülőgép-álláshelyeknek, ahová az utasok aluljárón juthatnak majd
ki. A tervezett többszintes parkolóházban három különböző díjtételű
parkolásra lesz lehetőség, rövid-, közepes- és hosszútávú
tartózkodásra.

A hazai turizmus fejlődése érdekében is számos új légitársaságot
akar a BA Magyarországra hozni. Ehhez az első évben 50, a másodikban
25 százalék árkedvezményt ad. Stewart Wingate felhívta azonban a
figyelmet arra, hogy szükség van a különböző kormányok támogatására
is azért, hogy a légitársaságoknak nagyobb kockázatot jelentő
útvonalakon támogassák a menetrendszerinti légiközlekedést.

Stewart Wingate a konferencián egy kérdésre válaszolva elmondta,
hogy még az idén eladnak három üzletágat, a csomagkezelési
tevékenységet, a minibusz szolgáltatást és az üzemanyag kiszolgálást.

A minibusz eladása a következő napokban várható, az üzemanyag
kiszolgálást pedig október-november táján tervezi értékesíteni a
Budapest Airport.

A Budapest Airport, amelynek eredetileg is volt üzemanyag
kiszolgálási üzletága, tavaly év végén vette meg a Malévtól a
légitársaság hasonló tevékenységet végző üzletágát több mint 7
milliárd forintért.

A konferencián felszólaló Kolber István területfejlesztési
ügyekben illetékes, távozó tárcanélküli miniszter az MTI-nek
elmondta: az Új Magyarország program egyik kiemelt feladata az, hogy
Magyarország logisztikai központtá váljon. Ebből a szempontból
különösen fontos a repülőterek szerepe.

Már készül az a befektetési tanulmány, amely nagy
interkontinentális elosztó központtá teszi majd a taszári volt
katonai repülőteret, arra építve, hogy az ázsiai országok és
Magyarország között a kereskedelmi forgalom évente 10 százalékot
meghaladó ütemben bővül – tette hozzá.