Önrész nélkül is belevághatnának a hazai kórházak az energia-hatékonysági fejlesztésekbe

Az egészségügyi intézmények gazdálkodása számos esetben pengeélen táncol, éppen ezért egyre nagyobb szerepe lehet a közeljövőben az önrészt kímélő energia-megtakarítási beruházásoknak. A visszatartó erő csupán az ismeretek hiánya, a felfordulással járó műveletektől való félelem, valamint a tény, hogy senki sem mer dönteni, hogy a zöld fejlesztés zöld utat is kapjon állapították meg szektorbéli tapasztalataik alapján a Dalkia Energia Zrt. szakemberei.

A kórházak jellemzően pazarló energetikai rendszereinek felújításával 20-50 százalékos megtakarítás érhető el az energiafelhasználásban, ez pedig elégséges fedezetet nyújt egy 10-15 éves futamidejű fejlesztési beruházásra. Az energetikai szerződésekben általánosan alkalmazott több éves (3-15 év) futamidő első hallásra megrettenti az egészségügyi intézményeket, azonban az energetikai partnercégek jellemzően rugalmasan viszonyulnak a menet közben felmerülő ügyfél- és műszaki fejlesztési igényekre, tehát a hosszabb futamidő közel sem jelenti a konstrukció bebetonozását. Ráadásul kedvező feltételek esetén az induló tőkét sem kell egyben felmutatnia a kórháznak.

„Jelenleg erre mutatkozik a legnagyobb igény, ami – ismerve a közintézmények financiális helyzetét – nem is különösebben meglepő,” – állítja Fernezelyi Ferenc a Magyarországon 20 kórház és több száz egyéb közintézmény energetikai szolgáltatásiért felelős Dalkia Energia Zrt. kereskedelmi igazgatója.

A szakmában leginkább csak „esco”-nak becézett együttműködési modellek ezen újkeletű fajtáinak is megvannak azonban az előfeltételei a Dalkia Energia szakembere szerint. Egyfelől van egy volumenfeltétel, hiszen csak kellően nagy beruházásnál jelentkezhet olyan mértékű megtakarítás, amely kölcsönösen elégséges profitot is hoz a feleknek. Másfelől fontos, hogy több évre előre tervezhessen a választott szolgáltató, olyan futamidőt fogjon át az együttműködés, amely alatt érvényesülhetnek a szakmai tapasztalatok kedvező hatásai, és a halmozódó megtakarítások révén kitermelhető a beruházás költsége. Harmadrészt a szolgáltatónak rendelkeznie kell olyan szakmai felkészültséggel és tapasztalattal, mely nem csak méretgazdaságossági, hanem innovációs előnyöket is kínál a projekt során.

Már az energiaszolgáltató cégek körültekintő kiválasztásával, megversenyeztetésével észrevehetően csökkenthetőek a gáz-, és a villamosenergia-költségek – ezt felismerve kezdeményezte a GYEMSZI korábban a kórházak központi energia-beszerzését is. Ugyanakkor mindez csak egyetlen eleme a spórolási lehetőségeknek. A megtakarítás a fűtési rendszer alapos átalakításával, és ahhoz szabott működtetésével teljesedik ki. A beavatkozásoknak köszönhetően oly mértékben csökken a kórház rezsiköltsége – és erre a komoly szakcégek a futamidő egészére pénzügyi garanciát is vállalnak –, hogy a különbség fedezi a beruházáshoz kapcsolódó törlesztőrészleteket is, és úgy spórol pénzt az adott kórház, hogy közben egy sokkal magasabb komfortfokozathoz jut. Az együttműködés kifutásakor pedig tovább csökkenhet a havi számla, vagy újabb fejlesztést vehet napirendjére a kórház.

Az ESCO (Energy Service Company) egy olyan speciális szolgáltatási forma, melynek keretében a megbízott vállalkozás (az ún. ESCO-cég) megtervezi, telepíti, üzemelteti és szükség esetén finanszírozza is az energiahatékonyságot javító beruházásokat, berendezéseket. Az ilyen típusú együttműködésnek egyik jellemzője, hogy középtávú partnerség megkötésére készteti a feleket, hiszen a beruházások megtérülési ideje eléri akár a 10-12 évet is.

Ha meg is győzhetőek a kórházak arról, hogy a tőkehiány nem akadálya a beruházásnak, még mindig ott van a felfordulástól való félelem. A betegek komfortérzetét az intézmények szerint nagymértékben zavarhatja egy elhúzódó fejlesztés. Hozzáértő partnerrel viszont a beruházások gyorsan és a lehető legkevesebb kellemetlenség mellett valósíthatóak meg.

„A betegek igazából alig-alig éreznek valamit a munkálatokból. A munka javarésze általában a kazánházban és a szállítórendszeren zajlik, a hőleadó berendezések cseréje pedig radiátoronként alig fél órát vesz igénybe. Ez maximum egy-két hetet jelenthet a kórház méretétől függően, a beruházás viszont évtizedekre teheti komfortosabbá a páciensek kórházi tartózkodását” – mondja Fernezelyi.

Egyébként ez utóbbi szempont miatt is fontos, hogy egy elhatározással a lehető legmélyebb fejlesztést hajtsák végre az intézmények. Ezért érdemes az ESCO típusú fejlesztéseket hozzákapcsolni egy-egy nagyobb lélegzetű, pályázati forrásból megvalósuló beruházáshoz.

Érdemes a kórházaknak figyelemmel kísérniük az európai uniós finanszírozású pályázatokat, elsősorban a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) vagy Regionális Operatív Programokon (ROP) belül meghirdetett konstrukciókat, melyek közül sok kiemelt támogatási intenzitás mellett nyújt segítséget az energetikai fejlesztésekhez. Ezeket a forrásokat érdemes egyébként olyan fejlesztésekre fordítani, amelyeket ESCO konstrukció keretében nem lehet megvalósítani.

„A pályázati pénzből megvalósuló homlokzatszigetelést, nyílászárók és radiátorok cseréjét például érdemes összekötni a kazánház teljes felújításával, a régebbi gőzös rendszer melegvizesre történő átalakításával. Ez utóbbi, jelenleg általánosan elterjedt műszaki megoldás ráadásul rettenetesen pazarló. Ezek a kisebb beruházások pár éven belül megtérülnek, és általában egy rövidebb energetikai együttműködés keretében is megvalósíthatók” – mondja a Dalkia Energia Zrt. kereskedelmi igazgatója.

A professzionális szolgáltatók azonban más területen is hasznos társai lehetnek az intézményeknek. Számos esetben hiába nyer el egy kórház vissza nem térítendő támogatást, a megvalósuló beruházások alig jelentenek megtakarítást a napi üzemeltetésben, hiszen az energetikai rendszereket nem csak megvalósítani, de hatékonyan üzemeltetni is kell. Ennek pedig alapfeltétele a megfelelő előzetes tervezés.

„A modern napkollektoros rendszerek beillesztése a már meglévő rendszerbe például nem is olyan egyszerű, mint azt sokan gondolnák. A kivitelezők általában felszerelik a kollektorokat, beüzemelik a tároló tartályt és rákötik a berendezést a teljes rendszerre, azonban az esetek jó részében ez nem a már meglévő rendszer paramétereinek teljes figyelembe vételével történik” – figyelmeztet a kereskedelmi igazgató.

Amíg az épületek energiahatékonyságának növelésére költött pályázati források önmagukban is hozhatják a remélt energia- és költségmegtakarítást, addig az energiatermelő berendezések ezt csak megfelelő üzemeltetéssel, a berendezések hatásfokának megőrzését biztosító karbantartások mellett tudják biztosítani. Ezt sok esetben a kórházak önerejükből nem, vagy csak extra költségek árán képesek elérni. Ráadásul a legmodernebb berendezések szakszerű üzemeltetéséhez a szaktudás sincs meg az egészségügyi intézményeknél. Erre a feladatra is érdemes külső partnert megbízni, aki a teljes energetikai portfólió kezelését a lehető leghatékonyabban képes biztosítani.

A kormányzat korábbi kommunikációja szerint hamarosan kiírásra kerülhetnek a Környezet és Energia Operatív Program azon pályázatai, amelyre a fedezetet a közlekedési fejlesztésekre elkülönített források átcsoportosításával teremtik meg. A várhatóan épületek energiahatékonyságának javítására és megújuló alapú megoldások telepítésére intézmények számára kiírásra kerülő pályázatok jelentős, akár több tízmilliárd forintnyi pluszforrást is jelenthetnek majd a kórházak számára is. „Ez azonban energetikai léptékben mérve nem egy hatalmas összeg, a keret hamar kimerülhet, ezért érdemes már most végiggondolniuk az egészségügyi intézményeknek, hogy milyen fejlesztéseket szeretnének végrehajtani” – tanácsolja Fernezelyi.