Nőtt a lakásépítések száma – Sláger a többszintes, többlakásos

Az év első felében több mint 13 ezer befejezett lakás kapott használatbavételi engedélyt és több mint 21 ezer új lakásra adtak ki építési engedélyt. A használatba vett lakások száma 2 százalékkal, az új engedélyeké 7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteki tájékoztatója szerint.

A növekedés elsősorban a II. negyedévben és a fővárosi építkezések terén mutatkozott, főként a vállalkozói lakásépítés bővülésének köszönhetően. A lakásépítésben előtérbe kerültek a többszintes, többlakásos épületek, ugyanakkor csökkent az épített lakások átlagos nagysága – áll a KSH jelentésében. Az idén az év első három hónapjában csökkent a használatba vett lakások száma, s folytatódott az új építési engedélyek számának 2006 utolsó negyedévében tapasztalt növekedése.

Az I. negyedévben 2006 év azonos időszakához képest 22,8 százalékkal kevesebb, 5.484 lakás kapott használatbavételi engedélyt, és 5,9 százalékkal több, 10.438 új lakásra adtak ki építési engedélyt. Tavaly az első félévben 13 ezer felépített lakás kapott használatbavételi engedélyt, és csaknem 20 ezer új lakásra adtak ki építési engedélyt.

A használatba vett lakások száma 14 százalékkal, az új lakásépítési engedélyeké 20 százalékkal volt kevesebb, mint 2005 I. félévében. A befejezett lakások számának csaknem két éve tartó csökkenése után 2007 második negyedévében 31 százalékkal több lakást vettek használatba, mint egy évvel korábban. Növekedés elsősorban a vállalkozói lakásépítés terén mutatkozott: másfélszerese volt a 2006. második negyedévinek.

A KSH közlése szerint az átlagosnál jobban, 6 százalékkal nőtt a vállalkozások által épített, valamint az értékesítésre szánt lakások száma. A helyi önkormányzatok csekély lakásépíttetői tevékenysége következtében alig épült bérlakás ebben az időszakban. Többszintes, többlakásos új épületekben 23 százalékkal több lakás épült, mint 2006 első felében, ugyanakkor a lakóparki építkezés mintegy kétharmadára esett vissza. A vállalkozói lakásépítés bővülésével ismét nőtt a kislakások aránya, minden 11. új lakás 40 négyzetméternél kisebb alapterületű. Mivel az új lakások mintegy harmadát a fővárosban vették használatba, az itteni építkezések jellemzői erőteljesen befolyásolják az országos átlagokat. A fővárosi új lakások csaknem fele 40-60 négyzetméter közötti. Budapesten 6, országos átlagban 4 négyzetméterrel csökkent az átlagos alapterület, ami jelenleg 86 négyzetméter.

A KSH közlése szerint a használatba vett lakások számának megyénkénti alakulása erősen differenciált: a növekedés 9-52 százalék, a visszaesés 7-47 százalék közötti tartományban volt. A legnagyobb növekedést Veszprém megyében, a legerőteljesebb csökkenést Bács-Kiskun megyében mérték. Az új lakásépítési engedélyek száma időben és területileg is egyenletesebben alakult, mindkét negyedévben 6-7 százalékos növekedés volt tapasztalható. Közép-Magyarországon és a Közép-Dunántúl minden megyéjében a félév során több új engedélyt adtak ki lakásépítésre, mint 2006 első felében, viszont Észak-Magyarország és Dél-Alföld minden megyéjében csökkent az építési kedv.

Az újonnan kiadott engedélyek között tovább nőtt a többlakásos épületekre – bennük a kisebb lakásokra – vonatkozók részaránya. Míg a kiadott új lakásépítési engedélyek száma összességében 7 százalékkal emelkedett, a növekedés a 3 és annál több lakásos épületeket illetően 17 százalékos. Az engedélyezett alapterület növekedése viszont elmarad ettől a mértéktől. Különösen feltűnő a kisméretű lakások további térnyerése a fővárosi lakásépítések között. A 3 és több lakásos épületekben felépíteni tervezett lakások száma – 2006 első felének engedélyezési adataihoz képest – a kisebb beépítendő alapterület ellenére több mint negyedével magasabb. Csaknem 1.500 lakás szűnt meg, 6 százalékkal kevesebb, mint az előző év első félévében. A megszűnések legfőbb oka az avulás és az új lakás építése, 42, illetve 35 százalékos részesedéssel.