Milyen kihívások elé néz a kiskereskedelem?

A nemzetközi ingatlantanácsadó Retail 2020 tanulmánya azonosítja azokat a tanúságokat, melyek segítik a kiskereskedelmi szereplőket a túlélésben és a fellendülésbe a változó környezet ellenére is

A Jones Lang LaSalle ma nyilvánosságra hozta Retail 2020 című tanulmányának utolsó,  9. fejezetét, melynek címe a ‘The New Retail Rulebook: 5 Key Lessons from the Future’ („A kiskereskedelem új Szabálykönyve: 5 kulcsfontosságú lecke a jövőből”). A szabályzat a Jones Lang LaSalle Retail 2020 tanulmányának legfrissebb része, melynek első része  2010 májusában jelent meg azzal a céllal, hogy meghatározza azokat a legfontosabb irányzatokat, melyek megváltoztatják a globális kereskedelem képét.  Az új Szabálykönyv célja, hogy praktikus megoldásokat ajánljon a változásokhoz való alkalmazkodásra.

A következő évtizedre vonatkozó előrejelzések között található:

•             A fejlett piacokon 2020-ra a nem élelmiszer jellegű kereskedelemi tranzakciók 50 százalék digitálisan fog történni

•             Egyes piacokon a bevásárlóközpontok 15 százaléka eladhatatlan lesz  2018-tól

•             A fejlett piacokon a kiskereskedelmi területek 30 százaléka jelenlegi formájában elavult

Pál Erika, a Jones Lang LaSalle Magyarország kereskedelmi üzletágának vezetője elmondta:“ Európa szerte találkozókat tartottunk számos ügyféllel és kereskedelmi csoporttal. A megbeszéléseken szerzett új adatok értékelése által részletes képet tudtunk felvázolni a kiskereskedelem következő évtizedben várható fejlődéséről. Még fontosabb azonban, hogy létrehoztunk egy új Kiskereskedelmi Szabálykönyvet, mely segítséget nyújt a kereskedelem résztvevőinek, hogy az élvonalban maradjanak.. Hatékonyság, fejlődés és rugalmasság lesznek a jövő sikerének kulcsa. A Szabálykönyv öt kulcsfontosságú tanúságban rögzíti és elemzi az előrelátható kiskereskedelmi trendek gyakorlati következményeit a kereskedők és a befektetők számára:

1.      A technológiai használata nemcsak mint eszköz, hanem mint gondolkodásmód: Ma a kiskereskedelemben nincs a technológiánál nagyobb hajtóerő. Hatással van mindenre az értékesítési stratégiától kezdve a bérleti díjak alakításán át a fogyasztókkal történő kommunikációig. A bérlőknek és a bérbeadóknak az internetet nem, mint külső versenytársat kell kezelniük, hanem be kell illeszteniük üzleti modelljeikbe.

2.      A fenntarthatóság nagy rizikó, de egyben nagy lehetőség is a kereskedelmi befektetőknek: Az újonnan épült, minőségi bevásárlóközpontok prémiumot fognak képviselni, amennyiben zöld megoldásokkal lesznek tervezve. Egy jól megtervezett és üzemeltetett központ költséghatékonyabban működik illetve a bérleti díjai diszkontálódására is kevesebb az esély.  Egy bizonyítottan hatékonyabb központ vonzóbb nem-zöld versenytársainál, és könnyebb eladni. 

3.      Fejlesztés, társítás és változatosság a túlélés érdekében:  A tőkével rendelkezőknek egyre nagyobb szükségük lesz specialista központ vezetőkre, akik jelentősége gyorsan fog növekedi.  A vezetők szakértelmében rejlő különbségek növekedni fognak . Ez különösen fontos a fejlesztések és újjáépítések esetében, különös tekintettel arra, hogy mennyi kereskedelmi terület kezd elavulni, vagy már elavult.

4.      Szerezd meg és tartsd meg: A kereskedelem alapelve. A bevásárló központok nagy részénél a marketing vagy kevés szerepet kap vagy nagyon gyenge. A kereskedőknek és a bérbeadóknak fejleszteni kell a kreativitásukat, hogy megkülönböztessék bevásárlóközpontjukat a versenytársaktól, és felkeltsék a vásárlók érdeklődését, hogy vásároljanak és költekezzenek.

5.      Minőség és igazi kényelem: Az azonnali elektronikus hírközlés, az ultra-mobilitás és a globalizáció a végletek világává fogja alakítani a kereskedelmet: legjobb szabadidő, a legdominánsabb ajánlat, regionális vonzáskörzet és legkiemelkedőbb design lesz a meghatározó. A vásárlóknak egyre nagyobbak az elvárásaik, és ha a kereskedelemi ajánlat vagy a kereskedelmi ingatlan nem elégíti ki azokat, máshova mennek.

James Brown, a Jones Lang LaSalle EMEA kereskedelmi piackutatás részlegének vezetője hozzátette: “Ha Európát nézzük, annak ellenére, hogy bizonyos esetekben jelentős különbség van egyes országok illetve városok teljesítményében, az az általános kilátás, hogy 2015-ig gazdasági fellendülésre kevés az esély. Bizonyos fokig lényegtelen, hogy egy adott országban politikai, gazdasági vagy társadalmi nyugtalanság van: az Európai fogyasztói társadalom nagyon törékeny és a költekezés gyenge marad a megszorító intézkedések hatására. Éppen ezért kritikus fontosságú, hogy a bevásárlóközpontok tulajdonosainak és a kereskedőknek egyértelmű stratégiája legyen a viharos időszakokra. Ez biztosíthatja, hogy amikor a feltételek javulnak, ami előbb vagy utóbb bizonyosan be fog következni, akkor ott lehessenek a fellendülés élvonalában.”

A Retail 2020 feltárja az összes tényezőt, melyek 2020-ra várhatóan hatással lesznek az EMEA régió kiskereskedelmi ingatlan szektorára a gazdasági, technológiai, demográfiai és kultúrális változások teljes skáláján. Az elemzést rengeteg az EMEA régióban az elmúlt évben zajlott ügyfél- és kiskereskedelmi találkozó alakította, csakúgy mint egy tucat szakértővel folytatott interjú, és kimagasló kutatásokat végző szervezetekkel történő munka és adatbányászás.