Mi várható az ingatlanpiacon 2006-ban

Az ingatlanpiac szereplői 2006-ra az előre jelzett inflációnál magasabb árnövekedést feltételeznek. Megítélésük szerint átlagosan 6.4-7.6 százalékkal emelkednek az árak. A legnagyobb mértékű árnövekedést júniusban a tervezési díjaknál jelezték a piaci szereplők, ahol a 2006-os évre 6.9 százalékos árnövekedést várnak – írja az ECOSTAT IngatlanBarométer felmérése.

Véleményük szerint az év második negyedévében az építőanyag-árak (7.6%) és az építési-szerelési tevékenység díjtételei emelkednek a legnagyobb mértékben. A telekárak 6.6, a munkaerő-költségek és a tervezési díjak egyaránt 6.4 százalékkal növekednek ebben az évben.

A kész ingatlanok csoportjában a forgalmazó cégek 5-7.5 százalékos árnövekedést prognosztizálnak. 2006 következő félévére az új lakóépületek ára 6 százalékkal, az “A” kategóriás irodák ára várhatóan 7 százalékkal, a “B” kategóriás irodáké 5.9, az új logisztikai ingatlanoké 7.5 százalékkal fog növekedni. Az új kereskedelmi építmények átlagosan 6.2 százalékkal kerülhetnek többe a következő hat hónapban, mint egy évvel korábban. 2006 első félévi forgalmi adatok a jelzett magas áremelkedéseket nem támasztják alá, a forgalom lanyha, az árak stagnálnak.

A lakásárak változásának megítélésében mértéktartóak a beruházók és főként a forgalmazók. A növekvő költségek ellenére az értékesítési árak szinten maradásával, enyhe csökkenésével számol a forgalmazók kétharmada. A lakások árai – főleg a lakótelepi lakásoké – erőteljesen függ a környezettől. A használt lakások értékesítési ára nagyobb arányban mérséklődnek, mint az új, általában korszerűbb lakóingatlanoké.

1. Új lakások piaca
– jelentős az eladásra szánt új lakások kínálata és hosszabbodik az értékesítés idejük;
– csökken a kereslet az új építésű lakóparki ingatlanok és egyéb lakások, házak iránt;
– az új lakások ára egyre inkább alku tárgya;
– a nehezen és lassan értékesíthető új lakások forgalmának gyorsítására jelentős kedvezményeket adnak;
– növekszik az egyedi, igényes, magas komfort fokozatú lakóingatlanok iránti kereslet;
– több, korábban indult komplex lakóparki fejlesztés üteme megakadt, jelentősen lassult.

2. Használt lakások piaca
– a nagy, jó beosztású lakások kereslete szinten marad, helyenként csökken, de a fővárosi és a vidéki nagyvárosok központjában élénkülhet;
– árnövekedéssel néhány kiemelkedően jó fekvésű területen lehet számolni;
– stagnál a bel-budai, zöldövezeti lakások iránti igény;
– nehéz és egyre hosszabb ideig tart a kevésbé korszerű, magas közös költségű, hagyományos építésű és a lakótelepi lakások értékesítése;
– növekszik a használt kisméterű lakások értékesítési ideje;
– a garzonlakások magas keresletét az 1-1,5 szobás lakások iránti igény váltja fel;
– élénkül a kereslet a növekvő luxusigényeket kielégítő, nagy alapterületű belterületi lakások, önálló házak iránt.

3. Irodapiac
– az irodapiaci kereslet továbbra is magas, főként a fővárosban;
– a kihasználtság mértéke kedvező, az üresedési ráta javul, 11-13 százalék körül várható;
– élénk marad a jól megközelíthető irodák iránti igény, a parkolási lehetőség egyre inkább alapvető követelmény;
– az irodapiaci fejlesztések magas ütemben
folytatódnak.

4. Lakásbérleti piac
– növekszik a befektetési céllal létesített és kiadott lakások száma;
– a bérlakások kínálata bővül, növekszik a kiadási idő;
– a bérleti díj alig növekszik, helyenként stagnál, vagy éppen csökken.

5. Telekpiac
– nő az irodaházak, bevásárlóközpontok és szállodák építésére alkalmas telkek kereslete;
– magas az üdülőtelkek kínálata, keresletük továbbra is lanyha, árszintjük viszonylag alacsony;
– tovább nő az építési telkek eladási ideje;
– az árnövekedés üteme a korábbi 10 százalék körüli szintről érezhetően mérséklődik.

6. Egyéb ingatlanok forgalma
– az üdülők korszerűsítése, felújítása közepes ütemben folytatódik;
– csak a jó minőségű termőföldek iránt van kereslet.

7. Árváltozások
– az új építésű lakások árnövekedése meghaladja az infláció mértékét;
– a kedvezőtlen helyen fekvő, valamint a lakótelepi használt lakások ára nem, vagy csak kismértékben emelkedik, a közepes és főként a közepesnél alacsonyabb minőségű ingatlanoknál árcsökkenés várható;
– a belterületi építési telkek árai az előrejelzések szerint 5-7 százalékkal nőnek;
– a külterületi építési telkek árai nem, vagy alig emelkednek;
– a mezőgazdasági földterületek árai differenciáltan, összességében mérsékelten növekednek, egyes térségekben az áremelkedés 10 százalék fölötti is lehet, a nagyobb összefüggő földingatlanok iránti igény érzékelhetően erősödik, míg a néhány hektáros parcellákra alig van kereslet.