Megállt az albérleti díjak csökkenése

Budapesten 60-80 ezer, a vidéki egyetemi városokban 40-60 ezer forint a havi bérleti díja egy kétszobás lakásnak, kivétel Debrecen, ahol 70 ezret is elkérnek – áll az Otthon Centrum felmérésében, amelyet évek óta elvégez augusztusban, amikor az egyetemisták albérleteket keresnek.

Valkó Dávid, az Otthon Centrum vezető elemzője az MTI-nek elmondta, hogy az idén megállt a bérleti díjak csökkenése. A meghirdetett díjakból is legfeljebb 5-10 százalékot lehet alkudni, de a frekventált területeken erre sincs mód. Az egyetemisták esélyeit rontja, hogy a keresleti oldalon megjelentek azok, akik a válság miatt nem tudtak lakást vásárolni, és bérletre kényszerültek, továbbá ilyenkor keresnek lakást azok is, akik idén végeztek és első munkahelyüket készülnek elfoglalni. Az albérleti piacon augusztusban – városonként eltérően – az egyetemisták teszik ki a keresleti oldal 50-80 százalékát.

A felmérés másik általánosítható megállapítása az, hogy a paneles lakás olcsóbb a tégla szerkezetűnél, illetve az ár az egyetemtől való távolsággal csökken. Ehhez azonban hozzá kell adni a közlekedési költséget, és akkor már nem biztos, hogy megéri távolabbi lakást olcsóbban bérelni.

Legdrágább a bérlet Budapest VI. és VII. kerületében, ahol 65-80 ezer forint egy átlagos kétszobás lakás havi bérleti díja. Második helyen áll a VIII. és a IX. kerület 60-75 ezer forinttal, míg harmadik a XI. és a XIII. kerület 60-70 ezer forint közti kínálati árral.

A vidéki egyetemi városok közül legdrágább Debrecen 60-70 ezer forintos fajlagos bérleti díjjal, míg Győrben és Szegeden a havi 60 ezer forint a felső határ. Gödöllőn, Veszprémben és Székesfehérváron 55 ezer, míg Szolnokon 45 ezer forint a plafon.