Lakásprogram fenntartásokkal

Meglehetősen kritikusan értékelik a lakáspiaci szereplők a kormányprogram otthonteremtési fejezetét. A mindössze 26 sorban összegzett koncepcióból hiányolják a konkrétumokat, mások a kitűzött célokat kérdőjelezik meg. Azt pedig különösen nehezményezik, hogy az építésügy és a lakáspolitika irányítása a nagy nehezen kivívott magasabb szintről várhatóan lejjebb lép egy fokkal.

Ebben a kérdésben egyébként még most, a kormány megalakulását követően is teljes a bizonytalanság: titok övezi, hogy a Lamperth Mónika vezetésével felálló önkormányzati és területfejlesztési tárcán belül megmarad-e viszonylag önállónak az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal, s ha nem, milyen szintű vezetés alá kerül a terület. Pedig a szakma nagy vívmánynak tekintette, hogy ha nem is a kívánt miniszteri, de legalább államtitkári szintre került nem is olyan régen a terület irányítása.
Egy olyan ágazat, amely a GDP 12-14 százalékát adja, jogosan igényli az önálló és felelős kormányszintű vezetést ? fogalmaz Gneth Zoltán, a Társaság a Lakásépítésért Szervezet elnöke, aki szerint megfelelő hivatali struktúra nélkül nem lehet szervezni a feladatokat. A szakember stabilitást, kontinuitást és kiszámíthatóságot ? számszerűsíthető és számon kérhető célokat ? vár, hiszen az építőipar beruházásigényes iparág, a cégek csak a konkrétumok ismeretében tudják megtervezni a jövőjüket. És a családok is ennek tudatában dönthetnek arról, hogyan oldják meg lakásgondjukat. A társaság továbbra is fontosnak tartja, hogy az állomány megújulása érdekében évente legalább 40 ezer új lakás épüljön. Ez két évig megvalósult, ám az utóbbi tendenciák már csökkenésre utalnak. A bérlakások építését is szorgalmazzák, egyetértve a kormányprogramban megfogalmazottakkal. Gneth Zoltán szerint nem biztos, hogy igazságos, ha az állam a tulajdonszerzést támogatja. Vannak olyan élethelyzetek, amikor a bérlakás a legmegfelelőbb megoldás egy család részére. A szervezet felmérései is azt támasztják alá, hogy van társadalmi igény erre a formára, a lakáshelyzetükben változást tervezők több mint egynegyede szívesen élne bérlakásban. Ezzel viszont nem ért egyet Varga Dénes, a DEM gazdaságkutató ügyvezetője, aki lapunknak a napokban kifejtette: nem hatékony és nem is igazságos a bérlakások építésének a támogatása. Ő a lakáshitelezéshez adná a felszabaduló állami forrásokat. A bérlakáspiac ösztönzésére tett kormányzati ígérettel kapcsolatban ? ha más szempontból is ? Zettisch Ferencnek, a Magyar Lakásépítők Országos Szövetsége elnökhelyettesének is vannak fenntartásai. Hiszen, mint mondja, a szocialista kormány az előző periódusban is a prioritások közé sorolta ezt a területet, ám a végén semmi sem történt. A kormányprogramból egyébként is hiányzik a kiszámíthatóság, a stratégia ? állítja ?, nem tudják az építőcégek, mire készüljenek, mire vállalkozhatnak. A szakma elvárta volna, hogy a kormányprogram készítői kikérjék a tanácsukat, a véleményüket a lakásfejezet megalkotásánál ? tette hozzá. Az eddig megismert elképzelésekből annyit viszont leszűrtek, hogy nem fog élénkülni a piac, hiszen az adóterhek növelése, a kedvezmények eltörlése szűkíti a keresletet. Már az idei üzleti tervekből is kiderül, hogy lényegesen kisebb megrendelésekre számítanak a piaci szereplők.
A lakásfelújítások határozottabb támogatását kifejezetten jó célnak ítéli Bodnár György, a Magyar Téglásszövetség elnöke. Különösen üdvözlendőnek tartja, és úgy igazságos is szerinte, ha ezt kiterjesztik a panelek mellett a hagyományos építésű otthonokra is. A lakótelepek rehabilitációját azonban körültekintően kell végezni, úgy, hogy valóban élhető városrészek jöjjenek létre ? hívja fel a figyelmet.

Szigorítás
A hét végén nyilvánosságra hozott kormányzati tervek szerint 2007. január 1-jétől megszűnik a lakáshitelek adókedvezménye. Aki ez év végéig felveszi a hitelt, még öt évig élhet a kedvezménnyel.