Lakáskiadás: ne kockáztass!

Aki kiadja lakását, annak minden naivitását le kell vetkőznie még a legszimpatikusabb bérlővel szemben is. Mert a bérbeadás bizony lutri: a bérlő leléphet fizetés nélkül, hatalmas mocskot vagy rezsitartozást hagyhat maga után, de előfordulhat, hogy nem lehet kirakni a lakásból.

Nem egy történetet hallottunk már haveri alapon, szerződés nélkül kiadott lakásokról, aztán arról, hogy a haverság gyorsan elmúlt, amikor a bérlőnek elfogyott a pénze, ezért lelépett. Vagy amikor a tulajdonos bagótól sárguló falakkal, összekarcolt parkettával vagy házi kedvenc által körbepisilt padlószőnyeggel kapta vissza lakását.

De talán annak a küzdősportoktató férfinak a kálváriája is ismerős lehet, aki egy négytagú családnak adta ki békásmegyeri lakását, kötöttek szerződést is (igaz, nem közjegyző előtt), de amikor valamiért gyanús lett bérlője, a tulaj felmondta az albérletet. Hiába kérte, a család a lakásból nem volt hajlandó elmenni, ráadásul az albérlő által fifikásan megfogalmazott szerződés is őket védte. Amikor pedig a bérlők sokadik távozásra való felszólítása után a tulajdonos tehetetlenségében leemelte a lakás bejárati ajtaját, a bérlő rendőrökkel vitette őt el. Végül csak több hónap után,  tanulságos történetét a médiában megszellőztetve tudta kirakni a családot lakásából.

Aki közjegyző előtt köti, nyugodtabban alhat

A legtöbb probléma abból adódik, hogy a nem fizető bérlőtől nehéz megszabadulni, hiszen amikor beköltözik, egyből „birtokvédelmi joga” keletkezik. Ha pedig a tulajdonos önhatalmúlag akar fellépni ellene, az történhet vele, mint a küzdősportoktatóval.
Persze jó, ha a tulajdonos egy ügyvéd előtt hosszabb, határozott időre köt – magánokiratnak minősülő (!) – szerződést, mert így az időtartam lejártával a szerződés automatikusan megszűnik. Ez viszont még mindig csak félmegoldás, hiszen ha a bérlő mégsem akarna kiköltözni (bár jogilag birtokháborítást követ el), még mindig csak egy hosszan tartó pereskedés veszi kezdetét.

Ezért a legjobb, ám költségesebb megoldás (egy 50 ezer forintos bérleménynél egyszeri, kb. 25 000 Ft körüli összeg), ha a bérleti szerződést közjegyző előtt kötjük. Már csak azért is, mert ha később vita lenne az önkényes lakásban maradás miatt, a szerződés a bérlő birtokvédelmi jogát zárhatja ki, és mivel így az közokiratnak minősül, pereskedés nélkül lehet kilakoltatni őt nem fizetés esetén. A cikk folytatása a nlcafe.hu oldalon!