Kiderült: a bankadót a frankhitelesekkel fizettetik meg

Nagyobb az ügyfél- és az országkockázat is nálunk, mint például az eladósodottság szempontjából hasonló helyzetben lévő lengyeleknél, de a hiteleink még a pluszköltségekkel számolva is 1-2 százalékkal drágábbak az indokoltnál. A bankok szerint még a mostaninál is nagyobb kamatok kellenének, majdnem annyi, mint a bankadó összege.

Banktisztviselők szerint, ha a legtöbb magyar bank 1-2 százalékponttal csökkentené a lakáshiteleinek a kamatát-, még így akkor is nyereséges maradnának. Míg a lengyel pénzintézetek a svájci kamatok évek óta tartó jelentős csökkenését átadták ügyfeleiknek, addig a magyar rátett egy lapáttal. Minden frankhitelt egybevetve a 2007. júniusi 1830 milliárd forintról két év alatt 4500 milliárd fölé szaladt az állomány, tavaly augusztusban pedig megközelítette az 5000 milliárdos határt. Egy hasonló kondíciójú lengyel és magyar frank alapú hitel között gyakran 1,5-2 százalékpontos eltérés van a mi kárunkra, mondja az Indexnek egy szakértő. Az elemző szerint durván 15 százalékkal nagyobb részletet jelent egy átlagos magyar hitelfelvevőnek. Ez a durván 75-100 milliárd forint körüli banki extraprofit nagyságrendileg közelít ahhoz az összeghez, amit a kormány bankadó címén begyűjt tőlük.

Az MKB szerint ennél még akár nagyobb kamatok is indokolhatók lennének, mert, bár a kilakoltatási moratóriumot a kormány július elején feloldotta, helyette azonban területekre és negyedévekre leosztott kilakoltatási kvótákat vezetett be, ami nemfizetés esetén még most is akadályozza a zálogjog érvényesítését. Egy olyan lakáshitel pedig, ami mögött a fedezetként megjelölt ingatlan értékesítése tilos vagy korlátozott, kockázati besorolását tekintve valójában egy csoportba esik a fedezet nélküli személyi kölcsönnel, ami a mostaninál is nagyobb kamatokat indokolna. Lengyelország gazdasága a válság alatt is folyamatosan növekedni tudott, míg Magyarország mély recesszióban volt.  Egy másik bank névtelenséget kérő árazási szakértője szerint a válság és a bankadó bevezetése előtt a szektorban keletkező, durván 300 milliárd forintos nyereség soknak hangzik, de a 30 ezer milliárdos eszközállományra vetítve csupán egy százalékos nyereséget jelent, amit nem lehet kiugrónak nevezni. Azt viszont elismerte, hogy a mostani kamatok az indokoltnál tényleg magasabbak, szerinte 1-2 százalékos csökkentés mellett még valamekkora profit is maradna. Ez azonban feltehetően kevesebb lenne, mint amennyit a tulajdonos elvár.

Sajnos az utóbbi időben az ügyfélkockázatok is nagyon elszaladtak – fogalmaznak a bankok –, mert százezernél is több adós 90 napnál nagyobb törlesztési hátralékban van, ezen belül pedig további százezrek késnek a törlesztéssel. A banknak emiatt tartalékolási kötelezettsége van, ez bizony többletköltséget és veszteséget jelent neki, amit a megemelt kamattal próbál visszaszedni tőlünk.A fentiek mellett egy harmadik tételről se feledkezzünk meg, ami beépül a hazai kamatokba: ezek az ügynökdíjak. A jutalékok idehaza sajnos elképesztő magasak, a kihelyezett hitel három százalékát is kaphatják az ingatlanügynökök az általuk behozott ügyfelek után. Ezt a bank megint csak a kamatfeláron keresztül, apró részletekben az adósaival fizetteti ki.