Jövőre újból beindulhatnak a kereskedelmi fejlesztések
Az idén inkább figyelnek és kivárnak a kereskedelem ingatlanpiac szereplői; a fejlesztések felfutása jövőre kezdődhet meg ismételten a piacon – derül ki Kelet-Közép-Európa egyik legnagyobb ingatlanfejlesztője, az ABLON szakértői által végzett felmérésből.
Az ABLON szakértői által végzett régiós felmérés adatai szerint Lengyelországban például mindössze 247 ezer négyzetméter kereskedelmi ingatlant adtak át az idei év első hat hónapjában, szemben a 2009 első felében átadott, a 430 ezer négyzetmétert is meghaladó mennyiséggel. Igaz jövőre komolyabb fellendülés várható már a lengyeleknél, nagyjából 790 ezer négyzetméter kereskedelmi területet prognosztizálnak a következő másfél évben.
Csehország ma már uniós átlag felett teljesít a kereskedelmi ingatlanok tekintetében: az ezer vásárlóra jutó “bevásárlóterület” eléri a 190 négyzetmétert. Itt nem feltétlenül lehet a válság számlájára írni a fejlesztések visszaesését. Idén például csupán 120 ezer négyzetméter kereskedelmi terület átadása várható Csehországban, ami tíz éve a legrosszabb adat. “A nagy diszkontláncok néhány éve például még nem tették volna be a lábukat 30 ezer főnél kisebb településre, ma már viszont több, ötezer lélekszám alatti településen is megjelentek” – mondja Lovro Adrienn.
A fenti piacokéhoz hasonló visszaesés volt tapasztalható az elmúlt időszakban a magyar kereskedelmi ingatlanpiacon is. Idén legfeljebb néhány tízezer négyzetméter átadása várható, a komolyabb nyitásokra 2011-ig várniuk kell a vásárlóknak. A fejlesztők óvatossága nem véletlen: a magyar lakosság köztudottan árérzékeny, ami megjelenik a vásárlási szokásokban is. A kiskereskedelmi forgalom az idei első félévben mintegy 5 százalékkal alacsonyabb volt, mint a tavalyi év hasonló időszakában..
A román kereskedelem viszont még elbírja a bővülést. 2010 első felében ugyanis olyan nemzetközi befektetőcégek kezdték meg a fejlesztési lehetőségek felmérését, amelyek a román piacon ma még nincsenek jelen, mindemellett több diszkontlánc is folytatja a terjeszkedést.
A logisztikai és irodapiachoz hasonlóan a kereskedelem esetében is egyre rugalmasabb bérleti kondíciókkal próbálják megtartani bérlőiket a tulajdonosok. A magyar piacon a bérleti díjak a válság előttinél jóval alacsonyabb szinten, de stabilizálódtak idén.
A bevásárlóközpontok bérleti díjai 20 és 60 euró között mozognak négyzetméterenként. A Váci utca és az Andrássy út ugyan továbbra is első számú cél lokáció szempontjából a kiemelt márkák számára, a bérleti díjak azonban itt is csökkentek. Jelenleg a Váci utcában 60-110 euró között mozog a négyzetméterenkénti bérleti díj, az Andrássy úton pedig 40-50 eurót kérnek egy négyzetméterért. A kereskedelmi ingatlanok piacán a bérleti díj csökkenése a kiemelt lokációkon 10 százalék körüli, míg az egyéb helyeken az 50 százalékot is meghaladhatja a válság előtti szinthez képest.
Hasonló a helyzet Lengyelországban is, ahol ugyancsak a tavalyi zuhanást követően az árak stabilizálódnak. Az ’A’ kategóriás ingatlanok esetében a bérleti díj az első félévben átlagban és négyzetméterenként 80-85 euró körül mozgott, szemben a tavalyi, 10-20 százalékkal magasabb árral. A lengyelnél alig árnyalatnyival olcsóbb a román piac. Bukarestben ma havonta és négyzetméterenként 70-85 eurót kérnek, szemben a 2008-as négyzetméterenkénti 100-115 eurós árral – derült ki az ABLON regionális felméréséből.