Ingatlanügyek a magyar-horvát kormányközi vegyes bizottság ülésén

A horvát kormány
előtt van a Vir sziget rendezési tervére vonatkozó javaslat, a
jövőben egyszerűbbé és rugalmasabbá válhat a külföldiek
horvátországi ingatlanjait érintő kérdések tisztázása.

Semmiképpen nem áll szándékunkban a diszkrimináció, hiszen a
tisztázatlan jogi helyzetű tengerparti ingatlanok ügye a horvát
állampolgárokat ugyanúgy érinti – közölte Hidajet Biscevic a
magyar-horvát kormányközi vegyes bizottság ülését követően. A
tanácskozás társelnöke Biscevic mellett Horváthné Fekszi Márta
magyar külügyi államtitkár volt.

Az ülésen magyar felvetésre esett szó a horvátországi magyar
érdekeltségű ingatlanok ügyéről.

“Javasoltam, hogy legkésőbb január végéig ismét üljenek le
tárgyalni a két külügyminisztérium nemzetközi jogi főosztályai,
illetve az igazságügyi tárca munkatársai” – mondta Horváthné Fekszi
Márta az MTI-nek. A magyar államtitkár tájékoztatta horvát partnerét
arról, milyen jogi lépéseket tervez a Vir szigeti ingatlanügyekben
érintett több száz magyar állampolgár.

A horvát államtitkár úgy fogalmazott, hogy kormánya tisztában
van a kérdés érzékenységével és azt is tudja, ezzel kapcsolatban
milyen kötelezettségeik vannak az EU-csatlakozás szempontjából.

Hidajet Biscevic kiemelte: a vegyes bizottsági ülésre különleges
pillanatban került sor, hiszen az Európai Unió csatlakozási
tárgyalásokat folytat Horvátországgal, a november végi rigai
NATO-csúcson Zágráb jelzést kapott arra, hogy 2008-ban meghívást kap
az észak-atlanti szövetségbe, és zajlik a magyar és a horvát kormány
jövő tavaszra tervezett következő együttes ülésének előkészítése is.

“Örömmel tapasztaltuk ismét, hogy Magyarország erőteljesen
támogatja Horvátország euroatlanti integrációs céljait” –
hangsúlyozta Hidajet Biscevic. Hozzátette: Magyarország rendkívül
fontos szerepet játszik a délkelet-európai térség stabilizálásának
folyamatában.

A horvát államtitkár azt mondta, az Európai Bizottságnak a
bővítés helyzetével foglalkozó októberi jelentése alapvetően kedvező
Horvátország számára.

“A tárgyalások sorsa nagyrészt a mi kezünkben van, ugyanakkor
látjuk, milyen politikai körülmények jellemzik ma az uniót, és a
nyugat-balkáni térség több problémája is rendezésre vár még” –
mondta Hidajet Biscevic, aki kedvező fejleménynek nevezte, hogy az
EU külön választotta Horvátország és Törökország ügyét,
felkészültségének helyzetét.

Úgy vélte, ha a NATO 2008-ban tagjai sorába hívja
Horvátországot, nem lehet igazi akadálya annak sem, hogy az
EU-csatlakozás egy évre rá, 2009-ban bekövetkezzen.

Horváthné Fekszi Márta megfogalmazása szerint a magyar
diplomácia sikere is volt, hogy a rigai NATO-csúcson előrevetítették
Horvátország 2008-as meghívását.

A két államtitkár a vegyes bizottsági ülést követően
jegyzőkönyvet írt alá a két ország szakminisztériumainak további
együttműködéséről, vállalt feladatainak javasolt időkeretéről.