Ingatlanadó: hogyan adózunk most?

Az eddigi gyakorlattal szemben, 2009-től kizárólag értékalapú ingatlan adózástatással élhetnek a hazai települések, fővárosi önkormányzatok. Az új szabályozás kihívás elé állítja őket, hiszen arról nincs hivatalos döntés, hogy miből és milyen értékelési módszertan szerint tudják felmérni az ingatlanok értékét.

Az új törvény ugyan még számos ponton hiányos, és nem elég kiforrott, de be kell látni: a mostani helyzet sem átlátható, sőt, kifejezetten bonyolult és szövevényes, egyes települések helyi rendeletei pedig meglehetősen félreértelmezhetőek. Cikkünkben azt vizsgáltuk meg, ami biztos: most hogyan és mennyi ingatlanadót fizetünk.

Új adót nem vezetnek be, csak adóalap-változtatást eszközöltek az építmény- és telekadóban. Továbbra sem lesz kötelező kivetni ezt a helyi adó típust, ha pedig mégis élni kíván evvel a törvény adta jogával a helyi önkormányzat, akkor még mindig van lehetősége kedvezményekkel, vagy mentességekkel enyhíteni a szociálisan rászorultak közterheit.

Veres: nem költ milliárdokat az állam az értékmeghatározásra

A jelenlegi jogszabály szerint még két utat választhat az önkormányzat. Vagy egységesen meghatározza az 1 négyzetméter után fizetendő adó mértékét, vagy pedig értékalapú adót veti ki az építmény, illetve telek után. Az előbbi változatot alkalmazza az adót kivető települések 99,9 százaléka (4 alkalmazza csak jelenleg az utóbbit), ennek pedig legfőbb oka az, hogy az építmények és telkek méretei a hivatalokban megtalálhatóak, egzakt számok, nem rónak különösebb plusz adminisztrációs költséget a hivatalnokok nyakába, táblázatkezelővel gyorsan ki tudják számolni a rendelkezésre álló méretek alapján az adó mértékét.

A hasznos négyzetméter alapú adóztatás jelenlegi fajlagos, felső határa 900 Ft/nm, de ezt 2005. óta az önkormányzatok az infláció mértékével növelhetik, vagyis jelenleg körülbelül 1000 Ft/nm. A hatályos szabályozás 3 százalékos felső kulcsot határoz meg a lakás és egyéb (nem lakás céljára szolgáló) építmények építményadójára, melyet a korrigált forgalmi értékre (mely a forgalmi érték fele) vetnek ki. Ezzel szemben 2009-től 1,5 százalékban maximálják a számított értékre kivetett adót az egyéb építmények esetében, és 0,5 százalékban a lakások esetében, a számított érték pedig a forgalmi értékhez áll közel, vagyis lényegében az adóztatási mozgástér nem fog változni. Hozzávetőlegesen 2 milliárd forint származott eddig évente a lakások építményadójából, amely összeg a helyi önkormányzatok “kasszáját” gyarapította.

Az építményadóhoz hasonlóan a telkeket is számított érték alapon fogják figyelembe venni az adókivetés során. A lakáshoz tartozó telkekre (mely tartalmazza a lakást), telekhányadokra 0,5 százalékos maximált mértéket, míg az egyéb telkekre, telekhányadokra 1,5 százalékos felső kulcsot lehet majd alkalmazni.

Ahány önkormányzat…

Az építmény és telekadók helyi szinten, ,rendeleti úton vannak leszabályozva. Ember legyen a talpán, aki kiigazodik a rendszerek között, jelenleg ugyanis teljes a káosz. Van, ahol hasznos négyzetméter után kell fizetni építményadót, és egyetlen fajlagos adó mértéket határoznak meg, de van, ahol sávokra bontják az építmény méretét, meghatározzák a sáv minimum alapdíját, és ehhez még sávonként eltérő, a sáv alsó korlátja feletti plusz négyzetméter után is meghatározzák a fajlagos négyzetméterdíjat.

A kedvezmények rendszere pedig csak hab a tortán. Van, ahol százalékos formában, de felső korláttal, van, ahol mértékét adják meg, van ahol a bejelentett lakosok száma után per fő határozzák meg az alapterületből levonandó négyzetmétert, tehát hol az adó alapját meghatározó építmény hasznos alapterületének nagyságára, hol pedig az adó mértékére adnak kedvezményt, de még olyan is előfordul, hogy valamilyen extra kívánalomhoz kötik az adó mértékének csökkentését, és ha ez teljesül, akkor egy fix összeggel csökkentik a fizetendő adót.

Az se mindegy, hogy milyen építményről van szó: van, ahol egy kalap alá veszik az összes lakás céljára szolgáló épületet, de van ahol differenciálnak, és lakásra, üdülőre alacsonyabb, vagy éppen magasabb négyzetméterárat határoznak meg, de még ezek esetében is meghatározhatnak méretsávokat is. Arra pedig már nem is érdemes kitérni, hogy milyen kedvezményeket kapnak a vállalkozások, a nyugdíjasok, vagy mi a helyzet a külterületi építményekkel, gazdasági épületekkel, a bérlakásokkal, a szociális lakásokkal, kiegészítő épületekkel, komfort nélküli lakásokkal, vagy a műemléki épületekkel.

Egy biztos: aki egyedül él (papíron) egy több száz négyzetméteres házban, nem nyugdíjas és nincs egyéb kedvezménye, annak kemény összegeket kell fizetnie, persze csak ott, ahol kivetik az adót.