Győr, a magyar vasúti közlekedés fővárosa
Két napig legalábbis, ugyanis itt rendezik a XI. Vasútgépész napokat, amelynek első napján érdekes előadások során lehetett hallani a Budapest–Párizs gyorsvasútról, a Komárom–Pusztaszabolcs–Lakitelek–Szolnok elkerülő vonalról, a V43-asok öt-tíz éven belüli kiváltásáról és még sok más témáról.
Győr közlekedési csomóponti helyzetét a GySEV is kihasználja, s Dávid Ilona vezérigazgató szerint újabb, komolyabb fejlesztésekre lehet számítani: a Sopronig vezető 8-as vonal kétvágányúsításáról már folynak a tárgyalások, s a motorvonatoknak is nagyobb szerepet szánnak – a jövőben velük kívánják felvenni a forgalmat a szóban forgó vonalon. Szó esett a Szilik öt-tíz éves távlatban történő kiváltásáról, s a növekvő igényeknek megfelelve a 17 IC-kocsi cseréjéről is: ezekhez ugyanakkor konkrét dátumot nem rendelt a vezérigazgató asszony. A GySEV kezelésében lévő vonalszakaszok hosszának növekedése miatt többletjárművek forgalomba állítására van igény, így 4 4 motorvonat beszerzésére írtak ki pályázatot, s a minél nagyobb önállóság eléréséhez további mozdonyokra is szükség lesz. Megemlítette, hogy a cég készíttette el hazánk első rádió-távirányítású mozdonyát és az első három felmatricázott mozdonyt, a Haydn, Széchenyi és Liszt lokomotívokat.
A „szomszédvár” MÁV vezérigazgatója is bemutatta terveit, amelyekről már az elején bevallotta, még nincsenek teljesen kidolgozva, azok végleges formájukat nagyjából egy hónap múlva nyerik majd el – amikor is ezeket a nyilvánossággal is ismertetni fogja. Szarvas Ferenc ismét kiemelte a kormány készséges hozzáállását, s a vasútgerincű közösségi közlekedés stratégiáját (azaz a vasút prioritását a közúttal szemben), amely tehát sokkal nagyobb mozgásteret, sokkal több lehetőséget ad, mint az korábban megszokott volt. Ezzel véget ér az eddigi rivalizálásra alapuló gyakorlat, amelyben a Volánok egymással, a MÁV-val és a BKV-val is versengtek az utasokért. Kiemelte a széleskörű és több cikluson átívelő, tervezett és tervezhető reformot, amely során a nemzetgazdasági hatásokat is tudatosan kezelik, biztosítják a vasúttársaság versenyképességét és a finanszírozás tarthatóságát (itt, a 2014 és 2020 között esedékes fejlesztések apropóján esett szó többek között a Budapestet délről elkerülő vasúti körgyűrűről, amely az ötös, a 44-es, 42-es, volt 151-es, 152-es, és a 145-os vonalakon haladna, Fülöpszállás és a Duna-part között új nyomvonalon).
Tovább az Indóház online oldalára