Ellentmondásosak az ingatlan konjunktúra jelentések

Az ingatlanpiacról
negyedévente konjunktúra indexet publikáló intézetek közül az
Ecostat Ingatlanbarométere süllyedést, míg a GKI-AL indexe
emelkedést mutat. A különbség oka, hogy az Ecostatnak
pesszimistábban nyilatkoztak a kivitelezők, mint a GKI-nak.

A konjunktúra mutatók a piaci szereplők várakozásait tükrözik,
így a végső számban a szereplők szintetizált véleménye tükröződik.
Az Ecostat Ingatlanbarométere március végén 46,5 százalékon
állt, amely érték 1,5 százalékponttal alacsonyabb a múlt év véginél.
A GKI-AL ingatlan indexe bár még mindig a negatív tartományban jár,
az első negyedév végi -13,8 százalék több mint 7 százalékponttal
jobb, mint a múlt év végi -21,4 százalékos mutató.

Az Ecostatnál például az önkormányzatok 69 százalékos
rész-indexe (amely közel másfélszerese az átlagot jelentő indexnek)
azt mutatja, hogy továbbra is jelentős közmű fejlesztésekkel
kalkulálnak. A túlsó póluson álló kivitelező cégek viszont a 29,6
százalékos mutatójukkal 7,6 százalékponttal pesszimistábbak, mint
negyedéve voltak, így felettéb rontják az ingatlanbarométert.

A kivitelezők indexe az elmúlt öt év legalacsonyabb értéke. A
kivitelezők pesszimizmusát mutatja, hogy elenyésző arányban
szándékoznak saját célra raktárat, illetve irodát építeni. Az
áremelkedési jóslatuk legalább duplája a várt inflációnak (4-6
százalék), viszont az építési költségek emelkedését csak fele
ekkorára teszik. A fejlesztők, a forgalmazók és a lakosság is
optimisták az Ecostat vizsgálatában. Jó jel az, ha a fejlesztők
bővüléssel kalkulálnak, bár ez a lakásépítésre nem vonatkozik – ez
újabb adalék az Ingatlanbarométer csökkenéséhez.

A GKI-AL felmérésében nyilatkozók közül a forgalmazók és a
fejlesztők voltak a pesszimisták, míg a vállalatok kifejezetten
jónak vélték a piacot. Viszont ebben a mutatóban is a lakáspiaci
index a legrosszabb. Legjobb kilátásokkal az üzlethelyiségek piaca
kecsegtet, azt követi a raktár-, majd az iroda piac.

A lakosságot leginkább érdeklő új- és használt ingatlan árakban
is erős eltérés tapasztalható a két vizsgálat eredménye között. Az
Ecostat a következő fél évre Budapesten 6,1 százalékos áremelkedést
valószínűsít az új lakások piacán. Vidéken ennek alig több mint a
fele – 3,6 százalék – lesz az áremelkedés. A GKI-AL előrejelzése egy
évre szól és jóval mérsékeltebb. Nála az új lakások ára a fővárosban
2, míg vidéken 0-1,7 százalékkal emelkedik. Vagyis az optimistább
indexhez alacsonyabb áremelkedés tartozik, és fordítva.

A használt lakásoknál ugyanez a felállás a két kutatás eredménye
között. Az Ecostat Budapesten 4,7 százalékos, míg vidéken 2,9
százalékos áremelkedéssel kalkulál a következő fél évben. Ezzel
szemben a GKI-AL a fővárosban változatlan árral számol a következő
egy év során, míg vidéken kifejezett árcsökkenést valószínűsít, ami
elérheti a 6 százalékot is.