Elemzők: meglepő az ipari termelés áprilisi visszaesése

A Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön közölt előzetes adatai szerint áprilisban 3,1 százalékkal csökkent az ipari termelés az előző év azonos hónapjához viszonyítva, márciushoz képest pedig 2,4 százalékkal esett vissza a kibocsátás. Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője szerint a visszaesés váratlan volt, hiszen március végén elkezdődött a termelés a Mercedes kecskeméti üzemében.

Hozzátette, ennek pozitív hatása azonban nem volt elégséges ahhoz, hogy ellensúlyozza a telekommunikációs berendezések és a fogyasztói elektronikai gyártás területén bekövetkezett visszaesést, ami a mobiltelefon összeszereléshez és a televízió gyártáshoz kapcsolódik. Mivel az előbbi hozzáadott értéke jóval magasabb az utóbbiakénál, a GDP-ben valószínűleg ennél kisebb mértékű visszaesés jelentkezhetett – fejtette ki az elemző.

Suppan Gergely szerint, mivel a Mercedes csak fokozatosan éri el a teljes kapacitást, a következő hónapokban további pozitív hatást fejthet ki az ipari termelés alakulására.

Felhívta a figyelmet azonban arra is, hogy az európai konjunktúra nagyon bizonytalanná vált, emiatt rövidtávon a külső kereslet további visszaesésére lehet számítani, miközben a belső kereslet élénkülése sem várható. Ezért az ipari termelés dinamikája jóval lassabb lehet a korábbi várakozásoknál.

Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője 0,8 százalékos növekedést várt áprilisra, éppen a Mercedes gyár várható hozzájárulása alapján. Ehhez képest a több mint 3 százalékos visszaesést negatív meglepetésként értékelte.

Az elektronikai termelés visszaesése, ami lehúzta az ipari termelési adatot, valószínűsíthetően a Nokia komáromi gyárához köthető – fejtette ki a szakértő. Meglepőnek tartotta ugyanakkor, hogy ennek a szektornak a visszaesése még mindig ilyen gyors ütemben folytatódik, hiszen már egy éve érdemi csökkenés látható ezen a területen.

Az Erste elemzője úgy látja, bár egy adatból nehéz hosszú távú következtéseket levonni, az ipar összességében a korábban vártnál gyengébben teljesíthet az idén. Emiatt elképzelhető, hogy a jelenlegi 3,5 százalékos éves ipari növekedési előrejelzését csökkenti a bank.

Megjegyezte, mivel az elektronikai eszközök gyártása az exporthoz köthető, annak visszaesése a GDP-re is negatívan hat. Az első negyedéves gyenge GDP adat után az áprilisi ipari termelés csökkenése nem mondható biztatónak a jövőre nézve – mondta Árokszállási Zoltán, aki szerint lehetséges, hogy a második negyedévben is csökkeni fog a GDP, azaz technikai recesszióba kerül a magyar gazdaság.