Egy indítvány maitt könnyebben az utcára kerülhetnek a lakásbérlők

Bajba kerülhetnek a bérlakásban élők, miután egy önálló képviselői indítvány lehetővé akarja tenni, hogy az önkormányzatok ezután bármikor felmondhassák a bérleti szerződést, ha a lakásra közérdekből szükségük van. Cserelakás felajánlása továbbra is kötelező lenne, de ha az nem felel meg a bérlőnek, akkor utcára kerülhet. Ráadásul a felmondási idő egy évről három hónapra csökkenne.

Önálló képviselői indítványt nyújtott be a minap a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvényhez Kósa Lajos fideszes országgyűlési képviselő.

A javaslat több ponton módosítaná a jelenleg életben lévő jogszabályt, s az indoklás szerint erre azért van szükség, hogy a szabályozás egységesebbé váljon, csökkenjenek a bérlakásrendszer ellentmondásai, valamint hogy az önkormányzatok tulajdonában lévő helyiségek ezután pia­ci alapon legyenek hasznosíthatók.

Kósa beadványa rámutat: a lakástörvény kevéssel a rendszerváltás után született, számos elemében pedig még a múlt század hetvenes, nyolcvanas éveiben hozott rendelkezések élnek tovább. A képviselő szerint a törvény mai rendelkezései gátat szabnak a bérlakás-építési programoknak, mivel a lakások bérlőit kiemelt védelem illeti meg felmondáskor, illetve a cserelakás megállapításakor. Ezt a „hibát” küszö­bölné ki a törvénymódosítás, hiszen a huszonhatodik paragrafus szerint az önkormányzat ezután akkor is felmondhatná a bérleti szerződést, ha a lakásra közérdekből szüksége van.

A cserelakás felajánlása továbbra is kötelező maradna, ugyanakkor a módosító javaslat szerint tekintet nélkül arra, hogy az megfelelt-e a bérlőnek, kiköltöztetheti őt az önkormányzat. Mindemellett a felmondási idő is rövidülne, a korábbi minimum egy évről három hónapra.

Ignéczi Tibor, a Lakóközösségi Szervezetek Szövetségének elnöke a Magyar Hírlapnak elmondta: természetesen fontos a közérdek, de mindez nem érintheti hátrányosan a hosszú évtizedek óta ott lakók életét. Szerinte a tervezett felmondási határidő is túl rövid.

„Mindenképpen meg kellene hagyni az egyéves felmondást. Ugyanakkor ha az önkormányzatnak vagy az államnak sürgősen szüksége van az adott ingatlanra, olyan ajánlatot kell tennie a bérlőnek, amelyet az nem tud visszautasítani. Hiszen ellentételezni kell valahogy, hogy az egyik pillanatról a másikra el kell hagynia a lakást” – magyarázta az elnök.

Kiemelte: Budapest belső kerületeiben négyezer ház lehet érintett a bérlakáskérdésben. A kilencvenes évek elején számos önkormányzati vagy állami tulajdonban lévő bérlakás magánkézbe került, azonban vannak olyan épületek, amelyek privatizációja nem volt megengedett. Ilyen például a budavári környék is, a várban élők mintegy kilencvennyolc százaléka önkormányzati lakást bérel.

Szepesfalvyné Bodócsi Eszter, a Budavári Lakosok Szövetségének tagja jelezte: a javaslat elfogadhatatlan, a képviselők pedig egyszerűen nem szavazhatják meg ezt az indítvány. Meglátása szerint embertelen, hogy cserelakás nélkül kiköltöztessenek bárkit az utcára.

Hozzátette: „bízunk az önkormányzatunkban, hiszen eddig is lojális volt az itt lakókkal szemben, akik többsége hetven éve ezekben a házakban él”