Drámaian megnőttek az önkoris lakások bérleti díja Budapesten

Drámaian megnőttek az önkormányzati lakások bérleti díjai a VII. kerületben. Az emelés közel 2700 bérlőt érint, ráadásul a kerületben olyan külön szolgáltatási díjakat is bevezettek, amikért korábban nem kellett fizetni. Így fordulhat elő, hogy a lift nélküli bérházban is fizetni kell a felvonó használatáért. Az 50-100 százalékos emelés után a bérlakások lakbérei már-már a piaci árakkal vetekednek.

A Király utca egyik műemlékvédelem alatt álló társasházában élő lakó beszámolója szerint a lakbéremelésről szóló határozatot és az októberi csekket ajánlva kapta meg, ami azért volt számára szokatlan, mert ezt korábban hagyományos úton postázta az önkormányzat. A bérlő míg korábban a közös költséggel, szemétdíjjal, víz- és csatornahasználattal együtt a 70 négyzetméteres lakás után 33 ezer forintot bérleti díjat fizetett, ez az összeg most 56 ezer forintra nőtt. „A megemelt lakbér a piaci árakkal vetekszik. Már a ház kinézetéért is arcátlanság emelt lakbért kérni. Az egész ház úgy néz ki, mint amihez nem nyúltak azóta, amióta 140 éve megépítették” – mondja.

A megnövelt lakbérrel együtt a kerület a lakások méretétől függően egyéb külön szolgáltatási díjakat is bevezetett. Például a felvonóhasználatért négyzetméterenként 6 forintot, az épület közös helyiségeinek takarításáért 24 forintot kell befizetni. A lifthasználatot a Király utcai lakosnak is kiszámlázták, ami azért érdekes, mert a házban soha sem volt felvonó. Ez nem egyedi. Olyan eset is előfordult, hogy egy földszinti lakásban élő bérlőnek is kiszámlázták a lifthasználatot. Az Index megkeresésére az önkormányzat az emelést és a különszolgáltatások bevezetését a kerület már-már finanszírozhatatlan hiányával indokolta. A különszolgáltatásként felszámolt liftdíjat a kerület azzal magyarázta, hogy nem minden kerületi bérlakás van az Erzsébetvárosi Vagyonkezelő (ERVA) Zrt. kezelésében. Azoknál a társasházaknál, amelyeket nem az ERVA kezel, ott nem ismert, hogy van-e felvonó a házban, vagy sem. „A nem ERVA által kezelt társasházaknál nem ismert ez az információ, de ha a bérlő megadja, az hasznos” – válaszolta az önkormányzat. Azonban megnyugtatásként hozzátették, ahol nincs lift, ott nem kell fizetni a lifthasználatért.

A Király utcai, felvonó nélküli házban élő lakos, miután október elején kézhez kapta a megemelt lakbérről szóló csekket, azonnal benyújtotta az alacsonyabb, szociális lakbér megállapításra vonatkozó kérelmet, amelyben feltüntette, hogy a házban nincs lift. Válasz azóta sem érkezett a kérelmére. Erzsébetváros képviselő-testülete szeptember végén fogadta el azt a rendeletet, amely októbertől komfortfokozat alapján három kategóriába (szociális, költségelvű és piaci alapú) sorolja a VII. kerületi bérlakásokat. A kerületben korábban az önkormányzati lakások lakbérei a bérlők anyagi helyezte és a lakások minősége alapján volt megállapítva. Most a korábbi lakbérek összegét nettósították, amelyhez hozzájön még a 25 százalékos áfa, így például egy összkomfortos lakás négyzetméterenként a szociális lakbér alapján 280, a költségelvű lakbér szerint 400 forint áfára emelkedett.

A rendelet legnagyobb problémája, hogy minden lakást a drágább, költségelvű kategóriába soroltak. Ráadásul a lakbér összege minden év február 1-jétől további 5 százalékkal fog nőni. Az önkormányzat szerint az emeléssel a lakbérek nem nőttek drasztikusan, csak azok fizethetnek jelentősen többet a korábbi, támogatott lakbérhez képest, akik nem rászorulók, míg a szociálisan rászorulóknak 27 százalékkal nőtt a havi bérleti díja. Kispál Tibor és Gergely József, az erzsébetvárosi képviselő-testület két MSZP-s képviselője nyílt levélben tiltakoztak és aláírásgyűjtésbe kezdetek a „lélektelen” megemelés ellen. „Sok emberről tudok, akik nem tudják kifizetni a megemelt lakbért. Például a kerületben élő egyik nyugdíjas korábban 17 ezer forint lakbért fizetett, ez az összeg októbertől 40 ezer forintra nőtt, amit a nyugdíjának a felét jelenti” – mondja Kispál Tibor.

A lakbéremelés közel 2700 erzsébetvárosi bérlőt érint. A kerületben 20-25 háztömb teljesen az önkormányzat tulajdonában áll, de emellett jó pár lakóházban is a lakások fele ugyancsak önkormányzati. A harmadik kategóriát, azaz a piaci alapú lakbért még nem vezették be. Kispál Tibor szerint ezt majd csak akkor fogják, miután az önkormányzat néhány lakást felújít, azokra fogja ezt a kategóriát alkalmazni. A lakók abban az esetben kérhették a kedvezményes lakbér megállapítását, ha nyilatkoztak a jövedelmi és vagyoni helyzetükről, valamint a lakás műszaki állapotáról. Amennyiben a kérelmező a kérelem alapján kedvezményes kategóriába esik, egy évig kapja majd a támogatott lakbért, viszont ha a következő ellenőrzés során nem felel meg a szociális jogosultságra, átkerül a magasabb lakbért fizetők közé. A Szociális Irodához október végéig lehetett benyújtani a kérelmet, azonban amíg ezek elbírálásra kerülnek, addig hónapok telhetnek el, és addig is a megemelt díjat kell a bérlőknek fizetni. A rendelet másik aggályos pontja, hogy nem ad semmilyen garanciát arra, hogy amennyiben megállapítják, a bérlő jogosult a szociális lakbérre, visszakapja-e az addig befizetett, költségelvű és a szociális lakbár közötti különbözetet. Ezt az aggályt felvetettük az önkormányzatnak, a VII. kerület tájékoztatásából azonban kiderült, pozitív elbírálás esetén jóvá fogják írni a bérlőknek a különbözetet.