Csípős vagy savanyú – mikor pukkanhat a kínai lufi?

Robbanhat a kínai ingatlanpiac, pukkanhat a buborék, hangzik egyre több helyről a kínai lakáspiacra vonatkozó figyelmeztetés.

Az tény, hogy az elmúlt 1.5 évben hatalmas növekedést mutatott a szegmens, de az sem elhanyagolható, hogy míg a nyugati világ országainak nagy részében valóban túlértékeltek voltak az ingatlanok, addig Kínában a gazdásági élénkülésből fakadó népvándorlás okozta kereslet-növekedésnek és az eddigi alacsony áraknak köszönhetően jóval megalapozottabb az árnövekedés. A veszélyhelyzetet persze érzékelte a kínai kormány is, amely így markáns intézkedésekkel képes lehet kordában tartani a piaci folyamatokat, és megkímélni a világot egy újabb hatalmas csődtől.

“Talán a kínai ingatlanpiac a világ utolsó igazi buboréka”, így indítja a kínai lakáspiacról szóló egyik cikkét egy külföldi hírportál, és kétségtelen, hogy a számok és a statisztikák tükrében igazuk is van. Ahogy az a grafikonon is jól kivehető, a kínai gazdaság az elmúlt egy évben, elképesztő emelkedést produkálva, visszakapaszkodott a válságot megelőző időszak évenkénti 10-14% körüli növekedési szintjére. A válság persze nem rázta meg annyira a világ egyik leggyorsabban fejlődő piacát, mint a nyugati világot, hiszen az elmúlt 4 év leggyengébb negyedévében is 6% körüli növekedést produkáltak. Az egy évvel korábban beindult GDP növekedés gyorsabb és erőteljesebb, mint az azt megelőző visszaesés, ami azonban rengeteg veszélyt és komoly túlfűtöttséget jelent. Ez a túlfűtöttség elsősorban az ingatlanszektor részéről jelentkezik, és az ország legjobban fejlődő részeire, mint Sanghaj, Peking, Hong-Kong, vagy olyan nagyobb városokra, mint Shenzhen vagy Guangzhou terjed ki.

A cikket tovább olvashatja itt.