Biztató a helyzet az álláspiacon: további bővülés várható
Az elemzők és a közgazdászok pozitívan értékelik a legfrissebb munkanélküliségi adatokat és további javulást várnak. Jó iránynak tartják a kormány lépéseit, de a valódi eredményekre szerintük még várni kell. Emellett nagyobb teret adnának a kis- és közepes vállalkozásoknak, mivel jelenleg élen járnak az munkahelyteremtésben.
Mint ismert, a KSH legfrissebb adatai szerint csökkent a munkanélküliségi ráta, tavaly szeptember-novemberben 10,7 százalék volt, 0,2 százalékponttal kevesebb, mint az augusztus-októberi időszakban.
Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője a Magyar Nemzet Online-nak úgy vélekedett, a munkanélküliségi ráta alakulása pozitív meglepetés, kisebb a munkanélküliek száma, mint amire számítani lehetett. Emlékeztetett arra, hogy év vége felé az idénymunkák (mezőgazdasági, turisztikai) megszűnésével minden évben jelentősebb emelkedésre lehet számítani. Ez most elmaradt, az erőteljesebb munkaerőfelvétel ellensúlyozta a negatív tendenciákat. Az elemző szerint nagyon pozitív, hogy a szeptember-novemberi adatok 0,2 százalékponttal jobbak az augusztus-októberinél, az pedig különösen, hogy 2009 hasonló időszakához képest negyvenezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma. Ez a tendencia várhatóan folytatódni fog, Suppan úgy látja, évi 30-40 ezer fős bővülésre is lehetőség van. Mint mondta, ez főleg annak köszönhető, hogy a nagy exportorientált cégek jelentős kapacitásbővítést hajtottak végre az elmúlt időszakban. Legfőbb felvevőpiacunk, Németország kiváló formában van, így további üzembővítések is várhatók.
A kkv-k segíthetik csökkenteni a munkanélküliséget
Csath Magdolna közgazdász arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkahelyteremtésben a kis- és közepes vállalkozások járnak az élen, ezért még inkább levegőhöz kellene őket juttatni. Pályázatokon keresztül, vagy éppen a működési környezet további egyszerűsítése mentén. A szakember úgy vélte, tovább kell csökkenteni az adminisztrációs és bürokratikus terheket, és mindenképpen a belső erőforrásokra kellene támaszkodni. Szerinte, azzal, ha minden magyar kis- és közepes vállalkozás egyetlen munkanélkülit alkalmazni tudna, s ehhez támogatást kapna a kormánytól, például az élőmunkaterhek csökkentésével, akkor gyorsabban lehetne a munkanélküliséget csökkentetni.
Kismértékű, de jelentős a változás
A két éve tartó recesszió egyik legsúlyosabb következménye, hogy a világ fejlett országaiban jelentősen megugrott a munkanélküliség, és mind az Egyesült Államokban, mind az unióban tíz százalék fölé emelkedett az állást keresők száma. Magyarországon 2010 tavaszán következett be a mélypont, hiszen akkor 11,8 százalékra emelkedett a munkanélküliek aránya – hívja föl a figyelmet szerdai közleményében Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója. Azóta azonban egy pozitív folyamat figyelhető meg, amely most tovább folytatódik, hiszen újból emelkedni tudott a foglalkoztatottak száma, 10,7 százalékra csökkentve ezzel a munkanélküliségi rátát – folytatja Horváth, aki szerint “bár egyelőre kismértékű növekedésről beszélünk, maga a folyamat azonban mindenképpen igen jelentős”.
Messze még az egymillió munkahely
A Világgazdaság a témában arról cikkezik, hogy a kormány által kitűzött egymillió új munkahely eléréséhez az évi negyvenezres bővülési ütem messze nem elegendő. A cikk szerint a szociális háló megritkítása egy bizonyos szintig segíthet javítani a foglalkoztatási mutatókat, ám az eleve képzetlen, alacsony termelékenységű tömegek elhelyezését ez sem oldja meg.
A lap rámutat: a képzett munkaerő a mostani bérkülönbségek mellett fontolóra veszi a külföldi munkavállalást. Még egy sikeres oktatási reform után is gondot okozhat az elvándorlás emelkedése, amelyet egyre kevésbé korlátoznak adminisztratív akadályok.