Bealkonyulhat a lakásirodáknak

Budapesten egyre kevesebb cég működik lakásirodában. A mind szélesebb és elérhetőbb árú bérirodaházak ma már vonzó alternatívát kínálnak, és ezt a nagyobb ingatlanügynökségek is kihasználják.

Budapesten egyre kevesebb cég működik lakásirodában. A mind szélesebb és elérhetőbb árú bérirodaházak ma már vonzó alternatívát kínálnak, és ezt a nagyobb ingatlanügynökségek is kihasználják.
Az idén felgyorsulhat a lakásirodák perifériára szorulása a hazai ingatlanpiacon. Ezt egyrészt a több mint 200 ezer négyzetméternyi új irodaházi kínálat segíti elő, másrészt az a szemléletváltás, amely szerint ma már egyre több kis- és közepes vállalat költözik bérirodaházba. Természetesen nem feltétlenül az A osztályú létesítményeket részesítik előnyben az egyébként nem túl erős pénzügyi hátterű cégek. Sokkal inkább arról van szó, hogy a városközponttól távolabb vagy az agglomerációban található B osztályú irodaházak lettek vonzóbbak.

Ezek egy részét korszerűsítették, illetve korszerűsítik, ezenkívül variálhatóságuk és viszonylag alacsony bérleti díjuk miatt optimális megoldás lehet a most még gyakran akár több lakásban is működő vállalkozásoknak. A lakásirodák másik hátulütője, hogy általában nagy bérházakban találhatók, márpedig ott sem partnert fogadni, sem pedig vállalati rendezvényeket, értekezleteket szervezni nem lehet kényelmesen. Külön gond, hogy a cégek – működésük jellege miatt is – gyakran összetűzésbe kerülnek az üzemeltetővel, illetve a lakókkal.
A kisebb társaságokat is igyekszünk az irodaházak felé terelni mondta lapunknak Konthur Adrienn, a CB Richard Ellis (CBRE) nemzetközi ingatlanügynökség nemrégiben kinevezett új ügyvezető igazgatója, érzékeltetve, hogy manapság az olyan nagy közvetítőnek is, mint amilyen a CBRE, meg kell ragadnia minden üzleti lehetőséget. Tapasztalata szerint a kis- és közepes vállalatok belátják, hogy a lakásokkal szemben az irodaházakban sokkal hatékonyabban helyezhetik el alkalmazottaikat és javaikat, ezenfelül az egész üzemeltetés is egységesebb, kiszámíthatóbb rendszer szerint épülhet be a vállalati költségekbe.

Budapesten a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben szaporodtak el a lakásirodák, amikor a nyugati cégek megnyitották első magyarországi képviseleteiket. Akkor az volt a legfontosabb, hogy egyáltalán megkezdhessék a munkát, s kevéssé figyeltek a körülményekre. A kínálat is felettébb korlátozott volt, néhány nagyobb, 3-5 emeletes irodaház épült csak, ezek azonban gyorsan megteltek, és nem nagyon volt ígéret újabbak felépítésére, mivel az ingatlanpiacnak ez a részterülete akkor még teljesen háttérbe szorult.

A magyarországi irodapiac az utóbbi időben a felé halad, hogy növekszik a cégek mobilitása. Az elmúlt 8-10 évben felgyorsulóban lévő felvásárlási és egybeolvadási tranzakciók, továbbá a szolgáltatási ágazat térnyerése miatt mind több olyan vállalat jelenik meg, amelyik egyszerre akár 3-5 ezer vagy ennél is több négyzetméternyi területet venne bérbe. Az így felszabaduló 500-800, esetleg 1-2 ezer négyzetméterre mindinkább átköltöznek a közepes társaságok, míg az ő helyükre belépnek a lakásirodákat feladó cégek. Ez egy egészséges lánc, amely folyamatosan mozgásban tartja a piacot és újabb beruházásokra ösztönzi a fejlesztőket.

Külön részterület az irodavilláké, illetve az exkluzív cégközpontoké. Az ott elhelyezkedő társaságok várhatóan a jövőben is távol maradnak a bérirodaházaktól, s ingatlanjaik a teljes állományból továbbra is csak néhány százalékkal részesednek majd. Várható azonban, hogy a cégközpontok nem feltétlenül maradnak saját tulajdonban, mert pénzügyi szempontból sokkal megfelelőbb, ha eladják és visszabérlik azokat. Az is lehet, hogy ugyan saját igényeik szerint építtetik meg vagy alakíttatják át az épületeket, de eleve csak bérelni akarják.