Vállalati beruházások a válság után (Interjú Kozma Attilával)

A gazdasági válság a vállalatok számára a korábban könnyen elérhető finanszírozási csatornákat jelentősen leszűkítette, ennek köszönhetően veszélybe kerültek a már eltervezett új beruházások, valamint a meglévő tárgyi eszközök megújítása. A megváltozott gazdasági környezetben szükséges vállalati reakciókról kérdezte a Portfolio Kozma Attilát, az RSM DTM Hungary tanácsadócég könyvvizsgáló partnerét.

Portfolio.hu: Milyen szempontokat kell figyelembe venniük a vállalkozásoknak a megváltozott üzleti környezetben?

Kozma Attila: A válság előtti időkben sok cég folyamatos növekedésre rendezkedett be, a növekedés beruházásokat indukált, amihez a piacon rendelkezésre álltak a megfelelő források. A finanszírozási lehetőségek jelentős csökkenése önmagában is komoly gondot jelenthet a társaságok életében, azonban a kereslet esése további nehézségek elé állítja a fejleszteni szándékozó vállalkozásokat.

Három kérdést kell végiggondolniuk a beruházások előtt álló cégeknek, és az ezekre adott válaszok függvényében szükséges a korábban kialakított beruházási tervek újragondolása. Az egyik, hogy van-e elég pénz az új eszköz beszerzésére, ha nincs belső forrás, képes-e a vállalkozás külső finanszírozást bevonni. A másik, hogy a jövőben kihasználhatók-e az új és a jelenlegi kapacitások, és végül, hogy a változó kereslet is indukálja-e a technológia tervezett megújítását.

A kereslet csökkenése és az igények változása miatt elképzelhető, hogy a korábbi beruházás során meghatározott amortizációs időtartamot felül kell vizsgálni, mivel a meglévő eszköz hasznos élettartama ténylegesen megnyúlik az alacsonyabb kihasználtsági szintnek és/vagy a technológia lassabb avulásának köszönhetően.

P.: Hogyan érinti ez a folyamat a vállalatok pénzügyi mutatóit?

K.A.: A cégek az eredmények elmaradásán veszik észre, hogy a terveik már nem teljesülnek úgy, mint korábban. Első körben a vállalatok a működési költségeken igyekeznek spórolni, létszámleépítéseket hajthatnak végre, csökkenthetik a dolgozók munkaóráinak számát, lemondhatnak addig megrendelt szolgáltatásokat. Vannak azonban rövid távon külső adottságnak számító költségek – pl. a finanszírozási költségek – is, amiket kénytelenek elfogadni a vállalkozások.

A tényleges kiadásokkal járó költségek mellett sokszor nem gondolnak bele a vállalatok döntéshozói, hogy az eredményességre az értékcsökkenési leírások is jelentős hatást gyakorolnak. A megváltozott körülmények között pedig indokolt lehet a tárgyi eszközök hasznos élettartamának módosítása, meghosszabbítása. Azt azonban észben kell tartaniuk a cégeknek, hogy az értékcsökkenés mérséklésének sohasem az eredményesség javítását kell szolgálnia, hanem a vállalkozás eszközeinek valós állapotát kell tükröznie.

A procedúra a cégektől nagyfokú körültekintést kíván, a hasznos élettartam módosításának mindig kellően indokoltnak és dokumentáltnak kell lennie, különösen azoknál a tárgyi eszközöknél – az immateriális javak széles körében -, ahol az adótörvény elismeri a számviteli törvény szerinti értékcsökkenést, mivel ezeknél az eszközöknél a hasznos élettartam megváltoztatásának már adóvonzata is van.

P.: Milyen eszközök esetében lehet érdemes a hasznos élettartam megváltoztatása?

K.A.: Érdemes lehet külön gondolkodni a termelésben közvetlenül résztvevő eszközök – pl. gépek, technológia, IT eszközök – amortizációjáról, és a közvetett eszközök, egy termelővállalat esetén például a vállalati gépkocsi-flotta amortizációjáról. Több esetben tapasztalható, hogy a cégek szívesen határozták meg a hasznos élettartamot úgy, hogy az adótörvényben engedélyezett leírási kulcshoz közei számviteli amortizációt jelentsen. Ez nem minden esetben volt megalapozott, így indokolt lehet a gazdasági válság hatásai, és a cserékre, illetve pótlásokra vonatkozó management döntések függvényében ezek újragondolása és felülvizsgálata.

A változtatásokat nem szabad egyik napról a másikra meghozni, a módosítások minden esetben gondos tervezést igényelnek, mert nagy költségtömegeket érintenek, és huzamos ideig kihatással lehetnek a vállalat jövedelmezőségére, és az eszközpótlások ütemezésére.

P.: A beruházások időpontjának eltolása, milyen hatással lehet a cégek már korábban lekötött fejlesztési tartalékaira?

K.A.: Az előre jól átgondolt eszközbeszerzések többek közt a fejlesztési tartalékok felhasználása miatt is fontosak, mivel a fejlesztési tartalékok képzéstől számított 4 éven belüli fel nem használása következményekkel jár, társasági adót és késedelmi pótlékot kell utána fizetni, mert korábban a vállalat a fejlesztési tartalék képzésével adóelőnyhöz jutott. Ugyanakkor a jogalkotó is gondolt gazdaság válság ezen negatív hatására, hiszen a 2009. novemberében elfogadott módosítás szerint a 2008. évben már kimutatott fejlesztési tartalék felhasználhatósága 6 évre tolódik ki.

P.: Mire érdemes még figyelni a vállalatoknak a beruházásaik során?

K.A.: A válság megmutatta, hogy a nagyberuházások mennyire érzékenyek az árfolyamkockázatra. A magyar vállalkozásoknak fejlődniük kell az árfolyamkockázatok fedezésében. A fedezeti stratégiák hiánya vagy egy rosszul felépített fedezeti struktúra ugyanis korábban elképzelhetetlennek tűnő veszteségek kényszerű elszámolását eredményezheti, mely annak esetleges aktiválása esetén is csak rövid ideig menti meg a vállalkozásokat annak megjelenésétől.