Magyar kulcsvárosok: hová fognak koncentrálódni a külföldi befektetések

Debrecen, Kecskemét, Pécs, Szeged és Székesfehérvár lettek a magyar gazdaságfejlesztés “gyöngyszemei” az ITDH vezérigazgatója szerint, aki a Magyar Outsourcing Szövetség (MOSZ) első konferenciáján azt is elmondta, hogy Közép-Európa lett a világ legfontosabb szolgáltató térsége az évek óta tartó tevékenységkihelyezés következtében.

Az outsourcing vagy tevékenységkihelyezés egyre fontosabbá válik a globalizálódó üzleti világban. A Magyar Outsourcing Szövetség (MOSZ) első szakmai konferenciáján számos tekintélyes előadó elemezte hazánk esélyeit az innen származó forrrások, beruházások és üzletek megszerzésére.

Magyarországra 1995 és 2006 között több mint 62 milliárd dollár külföldi befektetés érkezett, s éves átlagban 3,5-4 milliárd eurónyi működő tőke jön hazánkba. Ezzel a régióban vezető helyen állunk. Rétfalvi György, az ITDH Magyar Befektetési és Kerekedelemfejlesztési Kht. vezérigazgatója elmondta, hogy az általa irányított társaság 2006-ban 1,4 milliárd euró befektetését és ezáltal 72 projektben 14560 új munkahely létrejöttét segítette elő. Mivel a tapasztalatok azt mutatják, hogy a zöldmezős beruházások során kialakított munkahelyek további 1-1,5 állás létrejöttét hozzák magukkal, e beruházások kisvárosnyi embernek teremtenek megélhetést. Ma már az 1990-es 15 százalékhoz képest a nemzetközi cégek súlya a GDP termelésben 45 százalékra emelkedett, s az export kétszámjegyű növekedését egyértelműen a befektetők húzzák.

Befektetett külföldi működőtőke országonként 1990-2005, milliárd euró

Magyarország 60,58
Csehország 58,36
Szlovénia 35,52
Szlovákia 29,30
Lengyelország 21,71

Az utóbbi években a globális verseny miatt a befektetőknek szinte lényegtelenné vált, hogy a világ melyik pontján helyezik el projektjeiket, ami azt is jelenti, hogy a befektetésekért folyó küzdelemben globálisan kell versenyképesnek lennünk. Ezt a helyzet jól mutatja, hogy a drága Varsót kivéve a térségben kiegyenlítődtek a munkaerőköltségek, s Prágában, Budapesten vagy Bukarestben ugyan annyiért lehet képzett szakembereket, specialistákat találni.

A szektoronkénti befektetések is mindinkább a sok emberi hozzájárulást kívánó, s kevésbé eszköz- és alapanyagigényes, magas hozzáadott értéket előállító területekre érkeznek. A legtöbb befektetés az ITDH adatai szerint Magyarországon a szolgáltató szektorban landolt (49%), ezt követi a gyártás (44%), majd az energia és vízellátás (4%), s minden egyéb csak 3 százalékot tesz ki.

A térségben az utóbbi időben az üzleti szolgáltató központokba való befektetés valóságos divattá vált, s könnyen lehet, hogy e hullámnak még csak a kezdetén tartunk. Az angol rövidítéssel BPO-ként ismert egységek száma Lengyelországban 59, Csehországban 47, Magyarországon 34, Romániában 23, Szlovákiában 10 és Bulgáriában is 10. (Más források Magyarországon ennél magasabb számot említenek.) Rétfalvi György szerint ma már egyértelmű, hogy a minőségi és mennyiségi súlyokat is figyelembe véve Közép-Európa vált a világ legfontosabb üzleti szolgáltató csomópontjává.

A fejlődés jelentős mértékben attól függ, hogy sikerül-e megfelelő számú felkészült szakembert találni e beruházások munkaerőigényének kielégítésére. Az ITDH ennek érdekében kidolgozta a Gyöngy (Pearl) nevű projektet, amelynek az a célja, hogy az eddig Budapest centrikus szolgáltatási célú befektetések elkezdjenek vidéken is mindinkább szétterjedni. Több mint 30 szempont alapján vizsgálták az egyes térségek és városok teljesítőképességét, végül a szűrőn öt gyöngyszem maradt fenn: Debrecen, Kecskemét, Pécs, Szeged és Székesfehérvár. Az ITDH létrehozta az egyes városok profiljait, amelyek jelentősen segítik a befektetők orientációját, de a konkrét projektek esetében mindegyik város más és más teljesítményt mutat. Nyilvánvaló például, hogy Székesfehérvár és Kecskemét sok tapasztalatot halmozott fel a multinacionális befektetők igényeinek kielégítésében, első osztályú a logisztikai helyzetük, míg például Debrecen, Pécs vagy Szeged egyetemi, tudományos háttere másfajta előnyökkel szolgál.

A magyar városoknak mindenesetre jó ajánlólevél lehet – mondta el az ITDH vezérigazgatója –, hogy a világ egyik vezető üzleti tanácsadó cége, az Ernst & Young egész Európát tekintve Budapestet sorolta a 2002 és 2006 között létrehozott szolgáltatás-kihelyezési projektek számát tekintve az első helyre.

A termelési outsourcing jól fizet és ma még jobban megfelel

A tevékenység kihelyezés egy másik ágára hívta fel a figyelmet Lakatos Péter, a Videoton Holding vezérigazgatója, aki a MOSZ konferenciáján elmondta, hogy a nagy cégek belső megtérülési rátája igen magas, s ez alatt még eredményesen lehet versenyezni és van lehetőség megélni. Ez különösen igaz a termelési outsourcing esetében. A Videoton Holdinghoz tartozó 18 cég 5000 embere 30 milliárd forint értéket termelt (ami a holding árbevételének közel 38 százaléka) egy év alatt olyan munkákból, amelyeket korábban a megrendelő maga végzett el.

Lakatos Péter szerint a mai piaci árak nem fedezik a gyártás tanulási folyamatának költségeit. Ezért a tanulási folyamatokon túljutott régi motorosok jobb helyzetben vannak a versenyben. Azonban jelenleg országos, illetve regionális koordináció és elkötelezettség híján a tanulási folyamatokba invesztált pénz és energia elveszik, mert a kompetenciák nem érik el az eredményes üzlethez szükséges kritikus tömeget, s a rendelkezésre álló ismeretekből nem képesek kikristályosodni az üzleti lehetőségek. Emellett a szerves fejlődés bizonyos és jelentős fázisai hiányoznak a magyar vállalatok legtöbbjének múltjából, így a kompetenciahiány legolcsóbb pótlása az outsourcing lehetne. A kompetenciahiány pótlásáért az állam is sokat tehetne, ha olyan jogi, adózási feltételeket teremtene, amelyek preferálják a hazai cégek munka közbeni tudásszerzését.

A Videoton Holding vezérigazgatója úgy vélte, hogy a csekély tőkekockáztató képességű magyar vállalkozások esetében az outsourcing fontos terület lehet, mert az ott használt eszközök megtérülése ugyan nem gyors, de a finanszírozás relatíve könnyű. A könnyen megszerzett üzletek ugyan könnyen el is mennek, de referenciának mindenképpen jók. Például belépést jelenthetnek a vertikálisan integrálható tevékenységek piacára. Ha ilyen tevékenységláncokat sikerül megszervezni, azt a befektető már nehezebben viheti el más országba, térségbe. Ráadásul az e tevékenységek multiplikátorként növelik a GDP-t.

A magyar munkaerő komoly hiányossága a gyenge idegennyelv-ismeret. Lakatos Péter szerint ezt ugyan fejleszteni kell, de éppen a jelenlegi helyzetből kiindulva most nem azokra a területekre kellene helyezni a hangsúlyt, ahol ez az igény hangsúlyosan megjelenik. Előadásában kifejtette, hogy az alkatrészgyártástól a fejlesztésen át az infrastruktúra-üzemeltetésig terjedő projektek többet hoznak a konyhára, mint például a kiszervezett könyvelés, és jobban is illeszkednek a jelenlegi munkaerő-kínálathoz.

Honnan hová tartanak a globális cégek

Michael Green, az IBM globális technológiai szolgáltatások divíziójának stratégiai outsourcingért felelős elnökhelyettese a MOSZ konferenciáján azt hangsúlyozta, hogy Magyarországnak még mindig jelentős előnyt jelent a globális versenyben a jól képzett munkaereje. Az IBM képzési rendszere ma már globálisan egységes annak megfelelően, hogy a cég szervezete maga is globálisan integrálttá vált. Azaz a magyar alkalmazottak ugyan azokat az ismereteket szerezhetik meg a vállalatnál, amelyeket az Egyesült Államokban vagy éppen Kínában oktatnak. Ez azt jelenti, hogy a munkaerő a globális tendenciáknak megfelelően válik értékesebbé. Ugyanakkor az IBM számos olyan cégen kívüli projektet is segít, amely az oktatást vagy a fejlesztést támogatja.

Az IBM vezetője szerint a mellékelt táblázatba foglalt változások mutatják legtömörebben a hagyományos helyzetből a globális verseny körülményei közé került vállalatok átalakulásának legfontosabb teendőit, persze ha versenyképesek akarnak maradni. A táblázat egyben magyarázatot is ad, hogy a tevékenységkihelyezés miért válik egyre fontosabbá a globalizálódó környezetben.