Lebénult lakáshitelezés

2006-ra “sikerült” előállítani a 90-es évek elejei helyzetet, az állami lakáskiadások háromnegyedét a korábbi programok viszik el.

Az ezredfordulón a bruttó hazai termék (GDP) fél százalékát kitevő állami lakáskiadás csak 71 milliárd forintra rúgott, így lehetőség volt egy látványos lakásprogram elindítására. A 2001-ben hozott, majd 2002-ben tovább “liberalizált” lakásfinanszírozási rendelet készítői azzal kalkuláltak, hogy a kamatok hamarosan 2-3 százalékra esnek vissza, így az állami támogatás “eltűnik” a rendszerből. Ebből 2005 végére 1,1 százalékos GDP-arányos lakáskiadás lett.

A 2002-2005 között 100-ról 239 milliárd forintra nőtt lakástámogatás mögött zömében a korábban folyósított hitelek kamatainak támogatása áll. Míg 2001-ben a teljes kiadásnak csak 12 százalékát tették ki a hiteltámogatások, 2005-ben már a 73 százalékát. Ha 2004-ben a kormány nem korlátozta volna az szja-kedvezményt, akkor ez az arány 80 százalék fölött lenne.