Az üzemen belüli szállítás és közlekedés baleseteinek megelőzése

Az EU-ban évente mintegy 5500 személy veszti életét halálos kimenetelű munkabaleset során, amelynek mintegy harmada az üzemen belüli szállítás és közlekedési folyamatok során következik be.

A balesetek leggyakrabban személyeket érintenek: járművel személyeknek ütközés, (pl.: tolatásnál), gázolás, járműről leesés, járműről leeső tárgy, felboruló jármű, a jármű alkatrészeinek összenyomódása miatti beszorulás, a járművel együtt történő lezuhanás. A munkabaleseteknek e fajtái körültekintő irányí¬tással és hatékony megelőző intézkedésekkel elháríthatók.

Statisztikai szempontból vizsgálva a legtöbb baleset az olyan kis- és középvállalkozásoknál (KKV) következik be, ahol kevesebb, mint 50 munkavállalót foglalkoztatnak. A jelen “TÉNYEK”-ben ismertetett in­formációk valamennyi vállalkozásnak szólnak, ahol szállító járműveket használnak, függetlenül a cégek jellegétől vagy méretétől.

A munkáltató felelőssége

Érvényes előírások az európai irányelvekből (2):

A munkahelyekre és az építési területekre vonatkozó minimális egészségvédelmi és biztonsági követelményeket, be kell tartani. Ez különösen vonatkozik a menekülési utakra, vészkijáratokra, közleke­dési utakra, a veszélyzónákra, a rakodóhelyekre, rámpákra.

A munkaeszközök biztonságáról gondoskodni kell. Ide tartozik a célszerűség, a gondos kiválasztás, a biztonsági berendezések, a biz­tonságos használat, a használatra vonatkozó oktatás és információ, felügyelet és karbantartás. A mobil munkaeszközökre (pl. villástar­gonca) különleges előírások érvényesek.

Ahol a veszélyt nem lehet megszüntetni, vagy kellő mértékben csök­kenteni, a munkáltató biztonsági és egészségvédelmi jelzéseket köteles elhelyezni.

Ahol kockázat áll fenn és más módon mértéke nem csökkenthető, ott a munkáltató megfelelő egyéni védőeszközt (EVE) köteles a mun­kavállaló részére biztosítani (pl.: védősisak, jól láthatósági védőruha). E védőfelszereléseket kényelmesen lehessen viselni, jó állatban legy­enek, további kockázatokat ne okozzanak.

A munkáltató kötelessége olyan keretkörülmények biztosítása, amely mellett a biztonsági és egészségvédelmi követelmények meg­tartása megvalósítható: a kockázatok becslése és megszüntetése, amelynek keretében elsőséget élveznek a kollektív műszaki védelmi intézkedések; a munkavállalókkal történő tanácskozás, megfelelő tájékoztatásuk, az utasítások kiadása, valamint az alvállalkozók koordinálása.

E minimális követelményeket a nemzeti jogszabályok tartalmazzák, amelyek további előírásokat is tartalmazhatnak.

A munkavállalók kötelezettsége az aktív együttműködés a munkáltató által meghatározott megelőző intézkedésekben, továbbá az oktatások során megismert utasítások megtartásában.

A munkavállalókkal folytatott konzultáció követelmény. A munkatár­sak kockázatokkal kapcsolatos ismeretei segítik a veszélyek felismerését és hatásos megelőző intézkedések megtételét.

Gyakorlati balesetmegelőzés:

Az első lépés az alapos és összehasonlítható kockázatértékelés:

A szállító járművek üzemeltetésével összefüggésben milyen veszé­lyek léphetnek fel pl. tolatásnál, a ki- és berakodásnál? Mi történhet és miért? Példák: lehetséges-e személy elgázolása vagy összenyomása? Rakodás közben a jármű felborulhat?

Ki a veszélyeztetett? Nem csak a jármű vezetője, illetve más munka­vállaló lehet, hanem a látogatók vagy egyéb okból ott tartózkodók is!

Mekkora a valószínűsége annak, hogy egy veszélyszituáció kialakuljon,

és ez milyen súlyos következményekkel járhat? A fennálló megelőző intézkedések hatása kielégítő-e, vagy szükséges ezek szigorítása?

A prioritásokat és a meghatározott intézkedések megvalósítását sor­rendbe kell állítani.

Az elvégzett kockázatbecslést rendszeres időközönként felül kell vizs­gálni, különösen ott, ahol az adottságok változtak, pl.: új járművek, a közlekedési útvonalak változása stb.

A veszély elhárítási intézkedések között a kollektív műszaki védelem elsőbbséggel rendelkezik, ez lehetővé teszi a munkahely körülményeinek javításával a szállításból eredő balesetek számának csökkenését. Ahol a veszélyt teljes mértékben nem lehet kiiktatni, tiltó jelzéseket kell elhely­ezni. Az alábbiakban említünk néhány olyan területet, ahol a kockázatbec­slésnek és a biztonsági intézkedések magvalósításának különösen nagy jelentősége van.

Biztonságos munkahelyek és rendszerek

Ahol lehetséges, a tolatási mozgásokat célszerű kiküszöbölni a munkahely kedvező kialakításával. Ahol a tolatás nem szüntethető meg, ott műszaki megoldás alkalmazása szükséges. (tolató radar, hang és fényjel­zés).

A járművek be- és kirakásához biztonságos technológiákat szükséges alkalmazni.

A járművek és a gyalogosok által használt közlekedési utakat célszerűen szükséges kiválasztani.

Lehetőség szerint a járművek és a gyalogosok közlekedési útvonalait, továbbá a közlekedési utakat a munkahelyektől szét kell választani. Ahol ez nem lehetséges, tiltó jelzéseket kell elhelyezni. A gyalogosok részére biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy a járművek közlekedési út­vonalát biztonságos körülmények között keresztezhessék. Az egyirányú közlekedés kialakítása csökkenti az összeütközés veszélyét.

A közlekedési utak feleljenek meg a rajtuk közlekedő járművek fajtájának és a forgalom nagyságának. Elegendő szélességgel rendelkezzenek, és legyenek jól karbantartottak. Az akadályokat amennyire lehetséges, el kell távolítani, vagy egyértelművé és jól láthatóvá tenni. Az éles kanyarokat lehetőleg ki kell küszöbölni. A be nem látható ívekben alkalmas pontokon tükröket kell stabilan elhelyezni.

Megfelelő biztonsági berendezéseknek kell rendelkezésre állniuk. Es­etenként szükséges lehet a közlekedési irány, a megengedett sebesség, az áthaladási elsőbbség jelölésére megfelelő munkahelyi jelzés elhelyezése. Meg kell vizsgálni, szükség van-e fizikai sebességkorlátozó eszközök (“fekvő rendőr”) kialakítására. A rakodó öblök széleit és a hasonló kialakítású hely­eket jól láthatóan kell jelölni, és ha lehetséges, sorompóval ellátni.

A járműveket rendszeresen karban kell tartani. Karbantartási tervek készítése kötelező. A jármű vezetőjének a műszak megkezdése előtt alapos biztonsági ellenőrzést kell végezni, pl. a lámpák, fékek működését ellenőrizni.

A járművek vezetése és munkamódszerek

Álljon rendelkezésre olyan kiválasztási eljárás és oktatási rendszer, amelyek biztosítják, hogy a vezető képes a járművének biztonságos vezeté­sére. A vezetőnek alaposan meg kell ismernie járműve kezelését, és a napi karbantartási műveleteket el kell végeznie. A vezető legyen egészséges, mozgás-, hallás-, és látásképességének teljes birtokában. Csak kiválasztott személyeknek, megfelelő oktatás után, a szükséges engedélyek birtokában engedhető meg a jármű vezetése.

Megvilágítást és jó beláthatóságot szükséges biztosítani az üzem területein bonyolódó közlekedéshez (a szabadban ugyan úgy, mint az építményekben). A lehetséges veszélyforrások, például az útkeresz­tezések, gyalogátkelők, vagy az egyéb akadályok jól láthatóak legyenek. Ha a járművek és a gyalogosok részére kijelölt közlekedési út nem válasz­tható el kellő mértékben, a járművezetőknek, illetve a gyalogosoknak jól láthatóságot biztosító egyéni védőeszköz viselése szükséges.

Járműbiztonság

Biztonságos és alkalmas járművek használhatóak. A járműveknek ki kell elégíteni a megfelelő biztonsági szabványokat, és a biztonságra vonatkozó követelményeket. A biztonságos ki- és beszállás feltételeit biztosítani kell. A jármű vezetőjét védeni kell a lezuhanó tárgyaktól, illetve a szerkezet össze­nyomódásából eredő kockázatok ellen. Hallható figyelmeztető jelzéseket kell adni, pl. tehergépjármű tolatásakor, vagy a jármű vészvillogójának működtetésével szükséges fokozott láthatóságot biztosítani.

Villástargoncák biztonságosabb alkalmazása

Nagyon sok munkabalesetet a villástargoncák okoznak, mindenek előtt hátrafelé közlekedésük során. Néhány elem növeli a balesetek kockázatát, ezek között az elégtelen oktatás, a nem megfelelő figyelmeztető táblák, a rossz karbantartás, az elégtelen megvilágítás a szűk tér.

Azokban az esetekben, amikor a járművek és a gyalogosok közleke­dési útjának szétválasztására nincs lehetőség, a következőket veg­yük figyelembe:

A járművek és a gyalogosok részére kijelölt közlekedési utat a szüksé­ges veszélyt jelző táblákkal, és burkolati jelekkel kell ellátni.

Lehetőség szerint az út egyik oldalán a gyalogosok, míg a másik olda­lán a járművek közlekedését biztosítsuk.

A keresztezéseket és átjárókat jól értelmezhető táblákkal szükséges jelölni, és ezek mind a gyalogosok mind a járművezetők számára jól láthatóak legyenek.

Ha az összeütközések veszélyét egyirányú közlekedés bevezetésével csökkenthetjük, alkalmazzuk ezt a megoldást.

Különös figyelemmel vizsgáljuk azokat a területeket, ahol a villástar­gonca más járművekkel ütközhet. Pl.: rakterület.

Tovább az eredeti cikkre.