Magyar stadionfejlesztési tervek a KPMG szerint

A stadionokra fordított befektetés csak akkor térülhet meg, ha a játék is magasabb színvonalú lesz, hangzott el a KPMG könyvvizsgáló és üzleti tanácsadó cég sajtótájékoztatóján. A vállalat négy pontban írta le a stadionok gazdaságos működtetését, egyedüli pozitív példának a győri arénát hozta fel.

Iránytű a stadionfejlesztéshez címmel készített tanulmányt a KPMG könyvvizsgáló cég. Robert Stöllinger vezérigazgató elmondta: az elkészült anyagot eljuttatták az MLSZ-hez és megfelelő minisztériumhoz. “Vannak pozitív jelek, amelyek a minőségi futball megteremtését vetítik előre. Ilyen a Bozsik-program újjáélesztése, az akadémiák létrehozása, a magyar szövetség hosszú távú stratégiája és az ehhez ígért állami szerepvállalás. De hogy a nézők visszatérjenek a lelátókra, a sportszakmai fejlődés mellett stadionfejlesztésre is szükség van. Mi ehhez kívántunk támpontokat adni” – fogalmazott Stöllinger. A KPMG arra jutott, hogy Magyarországnak egy nagy nemzeti stadion mellett két-három közepes, 15-20 ezer néző befogadására alkalmas létesítményre van szüksége, a többi kapacitásának viszont tízezer körül kell lennie – nagyobbakat építeni csak Eb-pályázat eset van értelme. A cég szerint a stadionfejlesztés kitörési pont lehet a futballfejlesztésben.

A tanulmány négy fő tanácsot ad a stadionok rentábilis működéséhez: az aréna legyen multifunkcionális; minél több VIP-részlegre van szükség, hogy bevonják a vállalati szektort a labdarúgásba; adott esetben több csapat osztozzon a stadionokon; továbbá célszerű, ha a klubnak, illetve a stadionnak és területének azonos a tulajdonosa. Az összeállítás kitért arra, hogy a jó futballra van kereslet Magyarországon, s ezt igazolja, hogy 2009 három legnézettebb sportműsora közül kettő (Magyarország-Portugália és Magyarország-Svédország vb-selejtezők) hazai labdarúgó-mérkőzés volt, de a Debrecen-Levszki Szófia Bajnokok Ligája-selejtezőt is közel 1,5 millión nézték a televízióban.

A dokumentum alapján nem az átlagos stadionkapacitást kell növelni, ami jelenleg 9733 fő, hanem elsősorban a kapacitás kihasználtságát kell feljebb tornászni, mert ebben a mutatóban a régió országaitól is elmarad Magyarország a maga 30 százalékos mutatójával. Pozitív példaként hangzott el az elmúlt években felépített győri stadion, amely mindenben megfelel a KPMG által megfogalmazott kritériumoknak. Magyarországon ez az egyetlen példa arra, ahol a klub és a stadionja is egy tulajdonban van, illetve a létesítmény vegyes felhasználású. A teljes dokumentum itt tölthető le