Miért mindig a lakásbiztosításon spórolunk?

Ma Magyarországon a lakócélú ingatlanok nagyjából háromnegyede biztosított, ám a helyzet korántsem nevezhető megnyugtatónak – állítja az Union Biztosító.

A mélyülő hitelválság és a gazdasági körülmények romlása mind több embert szorít rá a spórolásra – a többi között a lakásbiztosításban is. „Mind gyakoribb jelenség, hogy a lakásbiztosítási szerződés válik a nehezedő anyagi helyzetből fakadó spórolási kényszer tárgyává. Az emberek ilyen módon igyekeznek mérsékelni kiadásaikat, annak ellenére, hogy ezzel rendkívüli kockázatnak teszik ki családjukat” – hívta fel a figyelmet Tóth István, az Union Biztosító igazgatósági tagja. Ráadásul, akik tehetnék, azok körében is gyakori, hogy nem fektetnek kellő hangsúlyt ingó és ingatlan vagyonuk biztosítási védelmére. „Ma már nagyon sok lakástulajdonosnak van biztosítása, de hogy ez elégséges védelmet jelent-e, csak káresemény során derül ki. A tapasztalatok bizony alulbiztosítottságról tanúskodnak. Pedig az ügyfelek néhány egyszerű szabály figyelembevételével jelentősen megkönnyíthetik a lakásbiztosítás és az esetlegesen bekövetkező károk okozta ügyintézést, nem utolsósorban biztonságban tudhatják otthonukat” – húzta alá Tóth István.

Az Union Biztosító szakértői szerint a biztosításokat legalább évente egyszer érdemes felülvizsgálni, különös tekintettel arra, hogy milyen változások következtek be. Ha az ingóságok értékét érintő változás történik, például egy nagyobb értékű vagyontárggyal gazdagodik a tulajdonos, vagy – az ingatlant illetően – bővítést végez, akkor a biztosítási védelem máris felülvizsgálatra szorul. Hasonló a funkciója az indexálásnak, amely az árak emelkedését hivatott ellentételezni.  A biztosítottsági arány növekedése pedig az évről évre növekvő károk miatt elengedhetetlen lenne.

Az Aegon Magyarország közelmúltban megjelent közleménye arra hívja fel a figyelmet, hogy a nyári időszakban érezhetően megnő a lakóingatlanokat érintő káresemények száma, ez a hazai biztosítók számára tízmilliárd forintos nagyságrendű kárkifizetést jelent. A legnagyobb tételt az utóbbi években egyértelműen a viharkárok jelentik.  A nyár ugyanakkor nemcsak az immár hagyományossá vált viharok, hanem az ilyenkor megszaporodó betörések miatt is kiemelten kockázatosnak számít. A nyaralás idejére – sokszor hónapokra – üresen hagyott lakások ugyanis vonzó célpontot jelentenek a betörők számára, és a károsult is sokszor csak hetek múlva észleli, hogy baj történt. A növekvő kockázatok miatt – szögezik le az Aegon szakértői – mindenképpen érdemes lakásbiztosítást kötni, hiszen havi akár néhány száz forintos kiadás árán már védett lehet a lakóingatlan.

A magyar lakossági ügyfelek összesen 52 300 időjárás okozta kárt jelentettek be a biztosítótársaságoknak egyedül július hónapban, összesen 4,581 milliárd forint értékben – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) adataiból. Az esetek 52,6 százalékát a viharok okozták, a 27,5 ezer bejelentett eset becsült kárértéke meghaladja a 2 milliárd forintot. A villámcsapások az összes kár 28 százalékát tették ki, ezt 14 800 bejelentés követte. A viharok Pest és Hajdú-Bihar megyében pusztítottak leginkább, a két megyéből öszszesen 13 800 bejelentés érkezett. Tavaly 260 ezer bejelentés érkezett vihar- és árvízkárokra, és mintegy 25 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók.  A Magyarországon nyilvántartott 4,3 millió lakóingatlanból 3,1 millióra kötöttek biztosítást, ez 72 százalékos lefedettséget jelent.