Tovább zuhant a használt lakások ára

A használt lakások piacán 2012 második negyedévétől erőteljesebb árcsökkenés kezdődött, minek hatására az év egészére számított árszint 3,6 százalékot esett. Ezáltal a 2012. évi árszint 13,9 százalékkal volt alacsonyabb a válság előtt, 2008-ban mért értéknél – foglalja össze a főbb folyamatokat a KSH.

Csökkent a használt lakások ára

2012 negyedik negyedévében a használt lakások árindexe 2,4 százalékot esett, és ezzel a 2010-es bázisidőszaki érték 89,5 százalékán áll. Az új lakások piacán még megfigyelhető adásvételekben az árak alig változnak. 2012-ben a mindössze 0,4 százalékos volt a visszaesés, de az árak stagnálását a tranzakciók számának további visszaesése kísérte. A negyedik negyedévi árindex ezen a piacon nem mutatott árváltozást.

A lakások használatbavételén alapuló statisztikai adatgyűjtés szerint 2012-ben mindössze 3491 lakás épült értékesítési céllal. Ugyanekkor a megfigyelt adásvételek között 2200 volt az azonosíthatóan újépítésű lakások száma, vagyis egyelőre sem az építésben, sem az értékesítésben nincs jele kedvező fordulatnak.

A használtlakás-piacon 2012-ben létrejött lakáseladások száma az első negyedévben enyhe emelkedést mutatott (22 ezer), ami feltehetően még a végtörlesztést kísérő élénkülés lecsengése volt a statisztikai hivatal szerint. Ezután egyre alacsonyabb lett a forgalom: 2012 harmadik negyedévében 18,1 ezer használt lakás kelt el. A negyedik negyedévi adat ebből a szempontból még nem értékelhető, mivel számottevő mennyiségű év végi eladásról majd csak ezután érkeznek be információk.

Az eddig ismert adásvételek alapján 2012-ben az új lakásoknál mindössze 0,4 százalékos, míg a használt lakásoknál 3,6 százalékos csökkenést jelez a tiszta árindex alakulása.

2012-ben a használt lakások piaci forgalmának összetétele érzékelhető elmozdulást mutatott az olcsóbb lakások felé, aminek legszembetűnőbb jele, hogy Budapesten 10-ről 16 százalékra emelkedett a lakótelepi lakások részesedése.

Tavaly a használt lakásárak szintje 13,9 százalékkal maradt el a válságot megelőző 2008-as év áraitól. Az új lakások értékcsökkenése ugyanezen idő alatt 11,5 százalékos volt.

A 2010-es bázisévhez viszonyítva 7 százalékos a használt és 3,7 százalékos az új lakások tiszta árcsökkenése.

A lakáspiacon zajló (teljes lakás átruházására vonatkozó, magánszemélyek között létrejövő) adásvételek éves összesített értéke 2012 I. félévében 424 milliárd forint volt, ez a megelőző év azonos időszaki értékének 96 százaléka. 2011 negyedik és 2012 első negyedévében a forgalom összértéke 230 milliárd forint fölé emelkedett, majd ezt követően mintegy 40 milliárd forinttal lett kevesebb. A harmadik negyedév forgalma egyelőre ennél is alacsonyabb, 174 milliárd forint, a végleges adat azonban várhatóan még kissé emelkedhet.

Bár a magyar lakásállomány nagy többsége, közel 70 százaléka családi házakból áll, az itt lakók alacsonyabb mobilitása miatt a családi házak aránya a lakáspiaci forgalomban ennél jóval kisebb. Jellemzően a 40 százalékot alig meghaladó a családiházas piac részesedése a teljes forgalomból. Ez az érték 2012 fordulóján átmenetileg 36–37 százalékra csökkent.

Lemaradtunk az EU mögött

Az Eurostat-adatgyűjtés lehetővé teszi a magyar lakásárindex alakulásának összevetését a megfelelő európai adatokkal – írja a KSH.

Mind az EU-tagállamok, mind pedig az eurózóna országainak lakáspiacain nagyjából ugyanakkor, 2008 második felében indult meg a lakásárak csökkenése.

A válságot megelőző áremelkedés, majd az azt követő árcsökkenés nagyobb mértékű volt nálunk, mint az EU átlagában. További különbség, hogy míg a 2009–2011-es időszakot az EU-ban stagnáló, időnként enyhén emelkedő lakásárak jellemezték, addig hazánkban egykét ingadozástól eltekintve végig estek az árak. 2012-ben újra csökkenés tapasztalható az EU-tagországok átlagában: 2012 harmadik negyedévében az összesített lakásárindex a megelőző év azonos időszakának 98,1 százalékán állt. Magyarországon az azonos mutató értéke 96,1 százalék.

A szélsőségesebb lakáspiaci áralakulás egyébként csaknem valamennyi volt szocialista országban megfigyelhető, így Szlovákiában a válság kezdetéig 38 százalékos emelkedés, utána 23 százalékos esés zajlott le. Különösen nagy kilengéseket mutattak a balti államok lakáspiaci mozgásai, Észtországban pl. ugyanez a 2010-es éves bázison számított index az induló 170 százalék körüli értékekről 88 százalékra esett vissza 2009 végére, majd innen indulva mára ismét megközelítette a 120 százalékot.

Németországban egy átmeneti, kisebb mértékű (2 százalék alatti) visszaesés után 2011 óta egyértelmű növekedést mutatnak az árak. A legutolsó közölt adat szerint 2012 első negyedévében a lakásárindex értéke elérte a 2010-es bázisév 104,9 százalékát.