Varga duplájára emeli a csekkadót

Itt a második Varga-csomag: augusztustól duplájára emelkedik a készpénzforgalom utáni tranzakciós illeték és a távközlési adó, az árfolyamnyereség és a kamatadó 16 százalékról 22 százalékra nő, plusz emelkedik a bányajáradék is.

Megduplázzák a tranzakciós illetéket – jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hétfő délelőtt. Így a készpénzes ügyletek – például ATM-s készpénzfelvétel – esetében a csekkadóként ismertté vált illeték 0,3-ről 0,6 százalékra, míg a banki tranzakciók (bankszámlák közötti átutalások) esetében 0,2 százalékról 0,3 százalékra emelkedik a sarc. A miniszter azt is bejelentette, hogy az adó tranzakciónként 6000 forintos felső határát a készpénzfelvétel esetén eltörlik, az elektronikus utalásoknál azonban megmarad. Varga bejelentette: szombaton és vasárnap egyeztettek a lépésről a Bankszövetséggel. A törvényjavaslatot hétfőn már be is nyújtották.

Varga szerint azért van szükség a tranzakciós adó növelésére, mert túl okosan reagáltunk, például számlaösszevonásokkal csökkentettük a költségeinket.

A stadionok tovább épülnek

A cégeket terhelő távközlési adó kettőről három forintra emelkedik (cégek esetében), az adó felső plafonja pedig a vállalkozóknak 2500 forintról 5000 forintra nő, a magánszemélyeknél 700 forint lesz a plafon. A kormány 12 százalékról 16 százalékra emeli a bányajáradékot (ami túlnyomórészt a Molt érinti), és 6 százalékos egészségügyi hozzájárulást vet ki a kamatozó jellegű tőkebefektetésekre. Az intézkedések augusztus elején lépnek hatályba, válaszolta a miniszter egy kérdésre.

A kormány a megszorítások mellett javasolja, hogy legyen állami garanciával nyújtott hitel az e-útdíj mögött, illetve létrehoznak egy beruházási alapot, amiből a stadionépítéseket folytatják és a Kossuth tér is rendezhető lesz.

Varga elmondta, az intézkedések elsődleges oka, hogy Magyarország nem akar Málta sorsára jutni. Málta a fegyelmezetlen költségvetési gyakorlata miatt nagyjából fél évvel a túlzottdeficit-eljárás lezárása után visszakerült az eljárás alá.  Szerinte azokat a hibákat, amik egy 2004 óta tartó intézkedéssorozathoz vezettek, le kell zárni, egy korábbi hiba kijavítása és egy jövőbeni megelőzéséről van szó.

Elmaradtak a bevételek

Varga szerint az alacsony infláció veszélyezteti a kormány költségvetési céljait. Tavaly, az idei költségvetés tervezésekor még a Matolcsy György vezette NGM 5,2 százalékos inflációval számolt idénre, de a frissített konvergencia programban már csak 3,1 százalékos inflációt jelöltek meg. Most azonban úgy fest, még ennél is kisebb lehet az infláció, ami 40 éve nem volt ilyen alacsony szinten. A KSH szerint áprilisban éves alapon 1,7 százalékra lassult a pénzromlás üteme, májusban az adat a várt 1,9 százalék helyett csak 1,8 százalék lett. Varga elmondta, hogy ez kedvező a lakosságnak és a vállalkozásoknak, de kedvezőtlen a költségvetésnek. Bizonyos bevételek ugyanis elmaradnak, a miniszter megemlítette a jövedéki adót, a pénzügyi tranzakciós illetéket és az áfát is.

A kormány 301 milliárd forintos éves bevétellel számolt tavaly, ehhez képest május végéig 52 milliárd érkezett be, ami a terv 17 százaléka. Az illeték emelésére ezért van szükség.

Reklámadóról még nem döntött a parlament, de már terveznek vele, idén 5-6 milliárdot. A tranzakciós illeték emelése augusztus elején már hatályba is léphet, Varga Mihály ismét azt reméli, hogy ezt nem fogják továbbhárítani. Giró-Szász András szerint pedig a PSZÁF úgyis megbírságolja majd azokat, akiknél rájönnek, hogy megpróbálják továbbhárítani.