Minél kisebb, annál drágább: ennyivel kerül többe a minilakások négyzetmétere

A minilakások vidéken is egyre népszerűbbek: a legfeljebb 25 négyzetméteres lakások a vármegyeszékhelyeken – köztük Debrecenben, Pécsett, Kecskeméten és Szombathelyen – is megjelentek a kínálatban, nagyjából 20 millió forintos belépővel. Négyzetméteráruk jellemzően 20–30 százalékkal alacsonyabb a budapesti szintnél. A fővárosban átlagosan 30 millió forintért, négyzetméterenként pedig a használtlakás-átlagnál mintegy 12 százalékkal drágábban cserélnek gazdát ezek az apró lakások – derül ki a Duna House friss ingatlanpiaci elemzéséből.

A fajlagos ár-előny nem véletlen: a budapesti minilakások több mint nyolctizede 1 millió forint feletti négyzetméteráron talált gazdára, az árak 650 ezer és 2,5 millió forint között szóródtak. A legmagasabb összegeket a legkisebb, legjobb fekvésű egységekért fizették – minél apróbb a lakás, annál feljebb kúszik a négyzetméterár.

Földrajzilag a kínálat erősen koncentrált. A legtöbb minigarzon Erzsébetvárosban, Józsefvárosban és Pesterzsébeten kelt el, mellettük a XIII., valamint Terézváros vitte a forgalom érdemi részét. A legdrágább négyzetméterárakat a belvárosban, az I. és a II. kerületben jegyezték.

„A minilakás ára négyzetméterre vetítve azért került tartósan a piaci átlag fölé, mert a kínálat mindig alacsony, a keresletet pedig jórészt a kiadásban gondolkodó vevők tartják mozgásban – nekik egy jól pozicionált belvárosi mikrogarzon gyorsan forgó eszköz. Ugyanez magyarázza, hogy a legmagasabb fajlagos árakat éppen a legkisebb, legjobb helyen fekvő lakások hozzák” – mondta Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője.

A főváros mellett a vármegyeszékhelyeken is megjelennek a minilakások, de a vidéki kép kettős. A vármegyeszékhelyeken a minilakás valódi városi lakhatásként van jelen, igaz, a fővárosinál érezhetően szűkebb kínálattal. A kisebb településeken viszont egészen más a szegmens lényege: ott a minilakások nem lakóingatlanok, hanem nyaraló- vagy befektetési termékek, és leginkább a Balaton partján és a gyógyhelyeken – például Harkányban, Balatonfüreden vagy Siófokon – jellemzőek.

A vevői kör összetétele is sokat elárul a szegmensről. A budapesti minilakásokat a vásárlók több mint fele befektetésként szerezte meg, negyedük viszont első otthonként – mellettük a kisebbe költözők és a generációváltás miatt vásárlók adták a forgalom maradékát. A minilakások piaca ugyanakkor szűk: a fővárosi adásvételeknek nagyjából másfél százalékát teszi ki ez a szegmens.

„A minilakások részaránya idén szűkült, a négyzetméterár-előnyük pedig olvadni kezdett, ahogy a tágabb fővárosi piac ára utoléri őket. A rövid távú lakáskiadás szigorodó szabályozása érezhetően átrendezi a keresletet, és egyre több első lakást kereső fiatal érdeklődik minilakások iránt. A következő időszakban várhatóan ők erősítik majd tovább a keresletet ennél az ingatlantípusnál” – tette hozzá a szakértő.