A burn-out új korszaka: mikor válik prioritássá a munkahelyi jóllét?

A kiégés ma már globális népbetegséggé vált, és a vállalatok egyre nagyobb nyomást éreznek, hogy reagáljanak rá. Bár a munkahelyi jóllét kérdése egyre gyakrabban kerül a figyelem középpontjába, a valós változások még mindig lassan haladnak.

Számos modern eszköz áll a cégek rendelkezésére: az emberközpontú irodai kialakítás, az AI-alapú terápiás megoldások, az online konzultációk mentálhigiénés szakemberekkel, valamint innovatív hazai alkalmazások, mint a Healthcheck, amelyek anonim „hőtérképeket” készítenek az emberek mentális állapotáról. Ezek segítenek azonosítani a kiégést okozó tényezőket, és célzott beavatkozásokat lehet segítségükkel tervezni.

Magyarországon a helyzet különösen aggasztó. Az Affidea felmérése szerint a hazai munkavállalók kétharmada rendszeresen stresszel, ami sok esetben a pihenőnapokon sem csillapodik. Az Európai Unió becslése szerint a stressz okozta veszteség évente közel 440 milliárd forintot jelent a hazai gazdaságnak. A vállalatok többsége ugyanakkor még nem ismerte fel a jóllét fontosságát, és a költségekre hivatkozva halogatja a beavatkozást. Pedig például az üzleti szolgáltatóközpontok (BSC) esetében a működési költségek nagy része HR-kiadás, így a mentálhigiéniai programok könnyen beilleszthetők a költségvetésbe.

A munkavállalói jóllétet azonban nem csak a pszichológiai tényezők befolyásolják. Az irodai ergonómia, a hangelnyelés, a fényviszonyok, a hőmérséklet, valamint a zajterhelés mind hozzájárulnak a stressz kialakulásához. A Well Certification System célja ezen tényezők felmérése, ám a hazai cégek körében még nem terjedt el széles körben.

Lépjen az élvonalba még ma! Hirdesse meg kiadó irodaterületeit az irodahaz.info-n, ahol a bérlők garantáltan rábukkannak hirdetésére!

A pandémia rámutatott arra is, hogy a digitális térben végzett prevenció elengedhetetlen. Az online mentális egészségügyi szolgáltatások – mint a Talkspace vagy a BetterHelp – lehetővé teszik a szakértői segítség kényelmes, otthoni elérését. Egyes dolgozók még az AI-alapú terápiát is nyitottan fogadják, mert könnyebben megnyílnak egy géppel folytatott beszélgetés során. Ugyanakkor a távmunka során megszűntek a spontán interakciók, ami a munkavállalói elköteleződést és a vezetők számára az állapotfelmérést is nehezíti.

A modern HR-rendszerek és monitoring eszközök részben orvosolhatják ezt a problémát. A rendszerek nemcsak a munkaidőt és a teljesítményt követik nyomon, hanem elemzik a munkavállalói viselkedést, szokásokat, és akár az üzenetek érzelmi töltetét is. Pulse survey-k, azaz rövid, rendszeres felmérések révén a dolgozók visszajelzései alapján finomhangolhatók a munkahelyi folyamatok. A virtuális közösségépítő alkalmazások és a kommunikációs platformok (Slack, Microsoft Teams) segítenek a közvetlen emberi kapcsolatok pótlásában is.

Mindezek ellenére a kérdés nyitott: mennyire lehet valóban hatékony a munkavállalói jóllét javítása digitális eszközökkel, ha a legnagyobb probléma a személyes interakció hiánya? A burn-out elleni küzdelem sürgető, és a jövő kulcskérdése az, hogy a vállalatok mikor kezdik el komolyan prioritássá tenni a mentális egészség megőrzését.

Ne várjon tovább – adja fel hirdetését most, hogy kiadó irodája mielőbb bérlőre találjon!