Szolgáltatók 
Ingatlanhírek , , , ,

Veszélybe kerülhet több lakásberuházás

Hiába növekszik erőteljesen az építőipar, több lakásberuházás is veszélybe kerülhet amiatt, hogy ingatlanpiaci tapasztalat, referencia és generálkivitelező nélkül indította a tulajdonos.

Budapesten közel 80 olyan lakásberuházás fut, amelyiknél 20 lakásnál többet terveznek felépíteni. A fővárosban már két-három éve tart a felívelés, vidéken viszont csak 2016 közepe óta. Megyeszékhelyeink jelentős részében mintegy 20 olyan projektet hirdettek meg vagy már el is indult a kivitelezés, ahol 30-nál több lakást adnának át, ha nem lennének hátráltató tényezők. Ezek egy része kifejezetten súlyosan érintheti a beruházásokat, több hónapos csúszásokat okozhat vagy azt eredményezheti, hogy a fejlesztő kevesebb lakást épít meg, mint amennyit eredetileg meghirdetett, legrosszabb esetben teljesen lefújja az építkezést.

„A KSH szerint 2012 és 2016 vége között 30 százalékos volt a munkaerő drágulása az építőiparban, eközben az alapanyagoké csupán 10-12 százalékkal ment feljebb. Információink szerint idén az első félévben legalább további 15 százalékkal kellett magasabb összeget fordítani a bérekre, s egyes anyagok szűkös készlete miatt ezeknél is legalább 10 százalékos volt a drágulás. Mindez megtizedelheti azokat a vállalkozásokat, amelyek nem tudják teljesíteni ezeket a feltételeket.” – hangsúlyozta Mester Nándor, az Otthontérkép vezető elemzője.

A szakértő szerint további két tényező is zavart okozhat az ágazatban: egyrészt a második félévben felpörgő állami beruházások elszívják a munkaerőt, másrészt lesznek olyan ingatlanfejlesztő cégek, amelyek az eredeti helyett kisebb méretű lakóparkot építtetnek, mert pénzzavarba kerültek. Az emiatt érintett kivitelezőknek ugyanakkor jó eséllyel sikerül fejlesztőt találni, akkora a munkájuk iránti kereslet.

„ Az új lakások piacának felpörgése kedvezően hat az ágazat és a gazdaság egészére, ám mivel a vonzó lehetőségek láttán tapasztalatlan fejlesztők is piacra léptek, fontos, hogy a vevők leszámoljanak néhány veszélyes tévhittel” – mondta Földi Tibor, a Futureal-csoporthoz tartozó Cordia Zrt. vezérigazgatója. Szerinte  sokan gondolják úgy, hogy ha egy lakóingatlan-projekt generálkivitelező nélkül, illetve önerős forrásból valósul meg, az minden esetben kedvező a vásárlók számára, de ez nem feltétlenül van így, sőt, ezek a megoldások veszélyesek is lehetnek.
„Tapasztalataink azt mutatják, hogy kockázatos lehet olyan fejlesztést választani, ahol nem önállóan működő, érdemi referenciával bíró generálkivitelezővel zajlik az építkezés, hiszen így a vevők lemondanak arról az ötéves garanciáról, ami a generálkivitelezőnél érvényesíthető. Nem ritka az sem, hogy egy fejlesztést önerősként, azaz banki finanszírozás nélkül hirdetnek meg, ami szintén rizikós lehet. Ebben az esetben az jelenti a kockázatot, hogy amennyiben bármilyen nem várt probléma adódik és leáll a fejlesztés, akkor a vevők futhatnak a már befizetett pénzük után.” – hívta fel a figyelmet Földi Tibor.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint nem biztos, hogy az ágazat képes lesz időben teljesíteni a rendeléseket, egyre fokozottabb problémát jelent ugyanis a kapacitáshiány, ami csúszásokat okozhat a munkálatokban. Horváth András, a Takarékbank elemzője azt mondta: érdemi kockázat lehet a szakemberhiány. Ez látható a nagyobb lakásépítések csúszásán is, de a legutóbbi adatok szerint már a napi 15 ezer forintot elérő építőipari szakmunkásbér vélhetően megoldást fog kínálni.

A KSH pénteki jelentése szerint idén májusban is folytatódott az építőipar kétszámjegyű növekedése: a termelés volumene 35,4 százalékkal, az első öt hónapban pedig 26,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi bázist. Májusban az épületek építése 27,2, az egyéb építményeké 46,7 százalékkal nőtt éves összevetésben. Az épületek építésének növekedése májusban is elsősorban az ipari és raktárépületek, kisebb mértékben a sportlétesítmények és oktatási épületek építésének az eredménye. Az egyéb építményeknél a termelés – az alacsony bázis mellett – út- és vasútépítési munkák következtében bővült – tette hozzá a jelentés.

Az idén májusban megkötött új szerződések volumene az egy évvel korábbihoz képest 53,2 százalékkal emelkedett. Ezen belül az épületek építésére kötött szerződések volumene 12,0 százalékkal csökkent, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 99,5 százalékkal nőtt elsősorban a sportlétesítményekre, valamint közlekedési infrastruktúra fejlesztésére kötött szerződések eredményeként.
Az építőipari vállalkozások hó végi szerződésállománya május végén 94,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi, alacsony bázist. Ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 38,5, az egyéb építményeké pedig 132,0 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban.



Topsztori