Gáz lesz a lakbérekkel? Elfordulhatnak a befektetők!

Berlinben nemrég döntöttek és a hírek szerint Magyaroszágon is vizsgálják azt, hogy hatóságilag maximálják a lakásbérleti díjakat. E fura lépés sok bérlőnek jó lehet, de a befektetőket tömegesen tántoríthatja el. Miért? Mert az amúgy is egyre rosszabb a hozam lakásvásárláson, miközben a Magyar Állampapír Plusz a 3-ik évben 5%-os az 5-ik évben 6%-os garantált hozamot ígér!

Az új magyar “szuperállampapír” a Magyar Állampapír Plusz a 3-ik évben 5%-os az 5-ik évben 6%-os garantált hozamot ígér, miközben egy fővárosi lakás kiadásából sem lehet igazán többet kihozni, ráadásul ott van a kiadással járó soksok munka, kényelmetlenség is. A befektetőknek legfeljebb az árnövekedés reménye maradt, de ennek üteme erősen lassul, hiszen évek óta nagyon nőnek az árak.

Egy ilyen bizonytalan helyzetben jelenthet további tőrdöfést a befektetni vágyó lakásvásárlóknak, hogy Berlinben nemrég döntöttek a piaci lakbérek maximalizálásáról, és a hírek szerint Magyaroszágon is vizsgálják azt, hogy hatóságilag maximálják a lakásbérleti díjakat.

Érdekes háttér ezekhez a hírekhez a Központi Statisztikai Hivatal firssen közzétett anyaga. A KSH még a múlt év végén lakbérfelmérést végzett. Fő céljuk a lakbérek vizsgálata volt, de a bérleti viszony létrejöttének módja, az ingatlanok és a lakást bérlő háztartások jellemzői is a vizsgálat tárgyát képezték.

Az adatfelvételből nyert részletes információk a mai napon megjelent Magánlakásbérlés, bérleti díjak – a 2018. évi lakbérfelmérés főbb eredményei című KSH kiadványban érhetők el.

A hivatal 2018. novemberében több mint 500 településen, az ország egészét lefedő reprezentatív mintán végzett felmérést.
„Lakáskörülményeink meghatározzák mindennapi életünket, lakhatásra fordított kiadásainknak pedig nemzetgazdasági szempontból is jelentős súlya van. Az összegyűjtött adatokra támaszkodva megalapozott számításokat végezhetünk a magánbérleti szektor gazdasági súlyára és a lakbéreket alakító tényezőkre vonatkozóan” – emelte ki az összeírás fontosságát a kiadvány készítője, Székely Gáborné, a KSH Lakásstatisztikai osztályának vezetője.

Az adatok alapján megállapítható, hogy 2018 októberében egy magánszemélytől bérelt lakás átlagos bérleti díja 80 ezer forint volt, a budapesti bérleti díjak pedig megközelítették az országos átlag másfélszeresét. Az eredmények igazolták, hogy a bérleti viszony létrejöttében fontos szerepet játszik a bizalom, a személyes kapcsolat: a bérlők közel fele (48%) rokonok, ismerősök révén került kapcsolatba a lakás tulajdonosával.

Az így kiadott lakásokban csökken a lakáskiadás kockázata, ezért a lakbér akár több tízezer forinttal is alacsonyabb lehet, mint azokban az esetekben, amikor nem ismerősök állapodnak meg. A bérlők 31%-a ingatlanhirdetésre specializálódott internetes oldalon talált lakást, 10%-uk egyéb webes felületen, hirdetési vagy közösségi oldalakon. Az ingatlanportálok részesedése a nagyvárosi lakásbérleti piacokon magasabb, Budapesten eléri a 45%-ot.
Az eredmények lehetővé teszik a fővároson belüli különbségek bemutatását is. A budai hegyvidéki kerületekben a 146 ezer forintos átlagos havi lakbér és az átlagosnál nagyobb lakásméretek jellemzőek. A pesti belső kerületekben a kisebb lakásméretek mellett az egy m2-re jutó lakbér összege megközelítette a 2500 forintot.

A legtöbb bérlő (57%) családjával vagy partnerével él a lakásban, míg az egyéb kapcsolatban álló lakótársak, így a barátok, diák- és munkatársak aránya együttesen 11%-ot tesz ki.

A bérelt lakások 32%-ában egyedül lakik a bérlő, Budapesten ez az arány magasabb (37%), a kisebb településeken alacsonyabb. A megkérdezettek 28%-a munkavállalás miatt lakik albérletben. Ugyancsak magas a munkahely miatt lakást bérlők aránya Nyugat-Dunántúl régióban (35%), átlagos a Közép- és a Dél-Dunántúlon, és átlag alatti a többi régióban.