Foci és a lakáspiac – a mi csoportunkban mennyi az annyi?

Lakáspiac és a foci… Az Európa Bajnokság után most újra focilázban ég Magyarország, hiszen ismét komoly csaták folynak a 2022-es katari labdarúgó-világbajnokságon való szereplésért. A múlt heti angol és albán vereség után csoportnegyedik Marco Rossi együttese, de a matematikai esély még mindig él a továbbjutásra. Azt, hogy mi lesz az Andorra elleni mérkőzés eredménye, nem tudjuk, de a Duna House elemzése alapján az ingatlanárak így alakultak a pandémia hatására az I csoportba sorsolt országokban.

A koronavírus nem válogatott, a világ minden országának gazdasági szektorán rajta hagyta bélyegét – köztük az ingatlanpiacon is. Így volt ez Magyarország, Anglia, Lengyelország, Albánia, Andorra és San Marino esetében is, habár más-más mértékben. A legnagyobb meglepetést talán a lengyel piac okozta, hiszen sokan azt hitték, hogy az amúgy is gyors lakásáremelkedést a pandémia meg fogja fordítani. Nem így lett, olyannyira, hogy továbbra is az egyik leggyorsabb ütemben növekvő tendenciát mutatja az EU -ban, az ingatlanok árszínvonala pedig gyakran vetekszik a nyugat-európai országokéval. Az egy négyzetméterre jutó egységár egy varsói ingatlan tekintetében már magasabb, mint például Brüsszelben (+13%) vagy Bolognában (6,5%).

Albániában is hasonló tendencia volt megfigyelhető: az ingatlanpiac továbbra is dinamikusan fejlődik. A világjárvány természetesen itt is éreztette hatását 2020 első negyedévében, de a viszonylag egyszerűbb karanténkorlátozások miatt a piac felerősödött és a szokásosnál több tranzakciót regisztráltak. Habár a lakások 43%-kal felértékelődtek, összességében elmondható, hogy az albán piac jóval lassabb, mint például a magyar. Egy tiranai ingatlan értékesítéséhez ugyanis átlagosan 10,4-11,6 hónap szükséges.

A koronavírus gazdasági hatásaival szemben a brit ingatlanpiac is stabil lábakon maradt állva. Tavaly novemberben például csúcsot döntöttek a lakásárak, az idén júniusi átlagár pedig 13,2%-kal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. Augusztusban pedig a Nationwide jelzáloghitelalapú indexe havi 2,1%-os és éves 11%-os drágulást jelentett. Keresleti oldalról is komoly fellendülés volt megfigyelhető hónapról hónapra, 2020 szeptemberében például több mint 98.000 tranzakciót regisztráltak, ami 21%-os kiugrást mutatott augusztushoz képest. Az érdeklődés pedig tovább fokozódhat azáltal, hogy a brit kormány ideiglenesen illetékmentességet vezetett be.
Az egészségügyi válság Andorrában sem csökkentette a lakások átlagárát – különös tekintettel a fővárosra, Andorra la Vellára. Még a bezártság alatt is 30%-kal nőtt – elsősorban – a luxuslakások iránti kereslet az országban, aminek következtében 4.900 euró/m2-re nőtt ezen ingatlantípusok átlagára. Hosszú távon kiváló befektetési lehetőséget nyújtanak ezek a lakások a világ egyik legkisebb országában, aminek mindössze 20%-a beépíthető. Ezt sok külföldi ki is használja, a lakásvásárlók 70%-a ugyanis nem helyi lakos, többségük francia vagy spanyol állampolgárságú.

A méretében Andorrához hasonló San Marinóban más trend uralkodik az ingatlanpiacon – igaz, az elmúlt esztendőben itt is több mint 7%-kal nőttek a lakásárak. A megemelkedett lakásárak, az éles verseny, a csökkent jelzáloghitelek – és a pandémia gazdasági hatásai – azt eredményezik, hogy a vásárlási kedv visszaesett, a kereslet elmarad a kínálattól, így ez még mindig az eladók piaca marad 2021 nagy részében is.

És mi a helyzet Magyarországon? „A koronavírus drasztikus hatást gyakorolt a magyar ingatlanpiacra, miután hazánkban is felütötte a fejét a járvány” – kezdte Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője. „Történelmi mélypontra zuhant a tavaly áprilisi tranzakciószám, majd az év további részében hullámzó tendenciát mutatott a forgalom. 2021 azonban újra fellendülést hozott, amit csak a nyári hónapok fékeztek meg kissé, a szokásosnál is erősebb szabadságolási és nyaralási hullám miatt. A magyar ingatlanpiac exponenciálisan fejlődött, de még mindig elmondható, hogy az egy négyzetméterre kalkulált ár nálunk az egyik legalacsonyabb. A VB-n selejtezőn velünk egy csoportba sorsolt országok közül Anglia a legdrágább, több mint 4,5-szer nagyobb befektetést igényelhet egy lakásvásárlás, mint idehaza. Egy átlagos, 50 m2 nagyságú londoni belvárosi lakóingatlanért így – átszámítva – közel 245 millió forintot kellene fizetni, míg Budapesten az átlagárak 50-55 millió forint körül mozognak a városközpontban. Fővárosunknál még Varsóban és Andorra la Vellában lehetne drágábban ingatlanba fektetni, de a különbség már nem olyan kiugró (+36,7% illetve +1,3%). San Marinóban viszont 7%-kal, Albániában pedig közel 40%-kal alacsonyabbak az egy négyzetméterre jutó átlagárak.”

Ha az ingatlanárakat vennénk alapul, akkor Anglia jutna ki a világbajnokságra, a csoportban pedig Lengyelország végezne másodikként, mögötte pedig Andorra, Magyarország, San Marino és Albánia. Vajon a végső sorrend ugyanaz lesz, mint az ingatlanárak listája? Kijuthat hazánk nemzeti tizenegye egyeneságról vagy a pótselejtezőből a VB-re? November végén kiderül!