Unicredit: nem lesz leépítés

Az UniCredit Bank Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója, Patai Mihály az MTI-nek azt mondta: a bankcsoport hosszú távon érdekelt a magyar piaci jelenlétben, az anyabank vezérigazgatója a közép- és kelet-európai régióval foglalkozó londoni befektetői tájékoztatóján öt éven belüli érdemi fejlesztési lehetőségeket is bemutatott.

Patai Mihály kijelentette: az anyabank hagyományosan erős az olyan nyugat-európai piacokon, mint Lombardia, Bajorország vagy Ausztria. Ezek Európa legnagyobb tradíciójú pénzügyi kultúrái, és mind a reálgazdaság és a kereskedelem, mind pedig a pénzügyek területén szorosan kapcsolódik hozzájuk Magyarország fejlődése. “A magyarországi bankadó bevezetése aktuálisan természetesen komoly gátat szab a nagyobb léptékű invesztícióknak, de az ügyfelek jobb kiszolgálását szolgáló fejlesztéseinket nem állítottuk le, közülük többnek is a közeljövőben érik be az eredménye” – tette hozzá.

Nem lesznek kirúgások

Az elnök-vezérigazgató kiemelte: az elmúlt időszakban a magyarországi leánybank teljesítménye a bankcsoporton és a hazai piacon belül egyaránt a legjobbak közé tartozott, az idei első kilenc hónapban nagyjából a tervek szerint alakult a magyarországi UniCredit adózás utáni nyeresége, a tőkearányos jövedelmezőség is a hazai befektetésektől általában elvárt 10 százalék körülinek ígérkezik, de természetesen csak az év végét követően látják majd a valóban mérvadó számokat.

“Azt már most kijelenthetem, hogy létszámleépítést nem tervezünk, és elindított fejlesztéseinket is véghezvisszük. Persze  senki nem hagyhatja figyelmen kívül: a magyarországi bankpiac jelentős nehézségekkel küzd” – ismerte el az UniCredit Bank Hungary első embere. Ez részben makrogazdasági növekedési problémákból, részben a rossz hitelek után képzett céltartalékokból, valamint a bankadó speciálisan magas mértékéből fakad – mondta.

Patai Mihály úgy vélte, idén a magyarországi bankszektor az előrejelzések alapján úgy alakul, hogy akár 27-30 bank is veszteséges lehet az összesen 40 hitelintézetből. Az egyértelműen látszik, hogy a bankadó, illetve a növekvő rossz hitelállomány jelentősen befolyásolja a szektor teljesítményét, ha azonban 2012-től Magyarország is áttér a bankadónak az európai mértékű megoldására, akkor várhatóan ismét nő a jövedelmezőség – húzta alá.

Patai Mihály kiemelte: az Európában tervezett bankadó mértéke jóval kisebb is, mint a magyarországi, és más funkciót akarnak vele betöltetni. Ez az adófajta Európában alapvetően a jövőbeni pénzügyi problémák megoldását finanszírozná, és tervezett mértéke a mérlegfőösszegnek 0,1 százaléka körül van, míg nálunk ennek ötszöröse – elemezte a helyzetet az elnök-vezérigazgató.

 “Azt várom, hogy a magyar bankszektor jövedelmezőségét még 2011-ben is terheli a magas bankadó, de a romlás vélhetően megáll a rossz hitelek tekintetében. Az UniCredit szakértői szerint növekedés lesz jövőre a hazai gazdaságban, amit a bank elemzői éves szinten 2,5 százalék körülire várnak” – összegezte.

Patai Mihály szerint várhatóan 2010 lesz a legrosszabb év a magyarországi bankrendszer közelmúltbeli történetében, de azért 10-15 bank, a szektor egyharmada nyereséges maradhat.

Bíznak a forint erősödésében

Saját hitelintézetéről Patai Mihály úgy vélte, hogy az eszközarányos nyereségmutató továbbra is az elvárt szinten marad. Ezt támaszthatja alá az, hogy az UniCredit Bank Hungary-nál a 90 napon túl nem teljesítő hitelek aránya alatta van a hazai bankrendszer ebben a tekintetben tapasztalható rátájának. Míg Magyarországon a 90 napon túl nem teljesítő hitelek aránya az összbanki hiteleken belül 11,6 százalékot tesz ki, addig az UniCreditnél ez az arány 9,8 százalék. Úgy vélte: a hitelállomány romlása a vállalati hitelezés esetében szinte már megállt, a lakossági kölcsönöknél azonban a munkaerőhelyzet és a devizaárfolyamok mozgása továbbra is igen jelentősen befolyásolja a hitelállomány alakulását.

Patai Mihály aláhúzta: ha a magyarországi növekedés beindul, valószínűleg erősödni fog a forint kurzusa is. Leszögezte: a magyarországi gazdasági bővülés, az országnak a nyugat-európai gazdasági folyamatokba beágyazottsága miatt erőteljesen függ az ottani konjunktúrától. Most az a konszenzus, hogy Nyugat-Európa, azon belül is Magyarország fő külkereskedelmi piaca, Németország növekedni fog, a német gazdasági bővülés jövőre várhatóan 1,5-3 százalék közötti lesz, ez a hazai reakciókat feltételezve magával hozza a magyar gazdasági növekedést is.