Új kedvezményes hitel a láthatáron

Egyenlőre nincs tolongás a bankoknál: az érintett deviza-hiteladósok nem döntötték még el, hogy kérjék a három évre szóló árfolyamrögzítést vagy sem. Az optimistább pénzintézetek ugyanakkor egyes fiókjaikban – augusztus 20. kivételével – szombaton is fogadják a mégis betérő ügyfeleiket. Az árfolyamrögzítést tegnap óta lehet igényelni, jó hír hogy a korábbi elképzelésektől eltérően nem csak októbertől, hanem már szeptembertől érvényes az árfolyamfixálás.

Bár még csak a jövő héten dönt a kormány arról, hogy a 36 hónapos árfolyamrögzítést követően, 2014-től sem emelkedhet 15 százaléknál nagyobb mértékben a devizahitel-adósok havi törlesztőrészlete, Nátrán Roland, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára a pénteki kormányszóvivői tájékoztatón határozottan állította, hogy a jövő héten a kormány jóváhagyja ezt a jogszabályt. Arra hivatkozott, hogy erről a bankokkal már szóban megegyeztek. Nátrán Roland egyébként annak javasolja az árfolyamrögzítés igénybevételét, akinek jelenleg anyagi nehézséget okoz a törlesztés. Azok, akiknek 90 napnál hosszabb idejű tartozása van, vagy már korábban megegyeztek a hitelt folyósító pénzintézettel a devizakölcsönül átstukturálásáról nem vehetik igénybe az árfolyamrögzítést. Azok sem rögzíthetik 180 forinton a svájci frank, 250 forinton az euró és 2 forinton a jenhitelüket, akiknek 30 millió forint feletti (eredeti szerződés szerinti) forgalmi értékű ingatlana van.

A helyettes államtitkár ígérete szerint a kormány monitoring-bizottságot állít fel az árfolyam-fixáló rendszer megvalósulásának figyelemmel kísérésére. Kovács Zoltán kommunkációs államtitkár ugyanitt bejelentette: ősszel dönt a kormány arról, hogy ismét lehet lakáshitel-kamattámogatást igénybe venni azok számára, akik kisebb értékű lakásba költöznek. (Vagyis az elképzelés szerint nem a kisebb alapterületű, illetve szobaszámú otthonra vonatkozik majd a támogatás, hanem az értékre.) A frankhitelesek törlesztőrészlet-emelkedésének egyébként közel fele származik az árfolyammozgásból, fele a felvétel óta bekövetkezett kamatemelésekből – tudtuk meg Natran Rolandtól. A mostani – kiugróan magas – svájci frank árfolyamot figyelembe véve a jelenlegi törlesztőrészlethez képest közel 30 százalékos mérséklést jelent az árfolyamrögzítés a frankhitelesek számára.

Az árfolyamrögzítés egyetlen költsége a közjegyzői díj lesz, amelynek mértékét egy rendelet a következő napokban határozza majd meg, mindenesetre töredéke lesz csak a szokásos díjnak. (Természetesen a tulajdonlap másolatot is ki kell fizetni.) Az árfolyamfixálás az összes jelzáloghitelesre (szabad felhasználású konstrukciókra is!) is alkalmazható, tehát nem csak a lakáshitelesekre, a lényeg, hogy a kölcsön mögött jelzálog fedezet legyen.

Nátrán Roland a devizakereskedők véleményével szemben feltűnően nagy optimizmusról tett tanúbizonyságot, amikor kijelentette: az elméleti és a rögzített törlesztőrészlet különbözetéből halmozódó gyűjtőszámla szerencsés esetben nulla forintos egyenleggel is zárhat három év múlva. Banki számítások szerint akár több évvel is meghosszabbodhat majd a gyűjtőszámlán összegyűlt, a három hónapos BUBOR-kamattal (jelenleg mintegy hat százalék) megemelt összeg törlesztése. Az azonban tény, hogy ekkora kamat mellett a pénzintézet nem keres az üzleten, mert ők maguk is ilyen áron jutnak hozzá a forráshoz.

Lakásvásárlás féláron

“A Nemzeti Eszközkezelő Társaság összesen 5000 – szociális szempontok alapján kiválasztott – adós ingatlanát vásárolja meg, jelentős diszkont mellett. Az ötezer ingatlan megvásárlása összesen mintegy 20,5 milliárd forint kiadást jelenthet 2014 végéig” – olvasható a kormány Brüsszelbe küldött jelentésében, amely a túlzott deficiteljárás végrehajtásáról szól. A 20,5 milliárdot úgy kalkulálták ki, hogy átlagosan 8,2 millió forintos értékkel számoltak és azt feltételezték, hogy 50 százalékos áron vehetik majd meg az ingatlanokat a bankoktól. A fenti összegen felül a szociális családi ház építés költségvetési terhe mintegy 15 milliárd forint lehet, aminek legnagyobb része 2012-ben jelentkezhet.

A kamattámogatás költségvetési hatásait kormányhatározat szabályozza, amelynek alapján az évi költségvetési hatás legfeljebb 1,5 milliárd forint lehet. Így a négy év alatt összességében a program maximális kiadása 6 milliárd forint. Összességében az Otthonvédelmi Akcióterv költségvetési hatása 2011 és 2014 között 40-45 milliárd forint lehet, amelynek legnagyobb része – mintegy 20 milliárd forint – várhatóan 2012-ben jelentkezik – írja az Mfor.hu internetes portál.

Határtalan késedelem

Azonnal dolgozza ki a fejlesztési és a nemzetgazdasági miniszter a Nemzeti Eszközkezelő Társaság (NET) működésével kapcsolatos feltételeket – így módosította a kormány június 28-i rendeletét, amelyben még a július 31-i határidő szerepelt, csak nem sikerült betartani. Arra is felkérte a tárcavezetőket: tegyenek javaslatot arra, hogy milyen áron vásárolja meg a NET a kényszerértékesítésre szánt ingatlanokat. Ennek során a jelzáloghitel-szerződés megkötésekor megállapított hitelfedezeti értéket kell aktualizálni.

Azt is tartalmazza a kormány határozata, hogy augusztus végéig a közigazgatási és igazságügyi miniszter bevonásával hangolják össze az eszközkezelő általi felvásárlás és a bírósági végrehajtás szabályait. December 31-ig pedig a belügyminisztert is bevonva határozzák meg a kapcsolódási pontokat a Szociális Családiház-építési program és a NET működése között. A jogszabályváltozás ellenére tartható a határidő, mely szerint augusztusban feláll a Nemzeti Eszközkezelő – jelentette be Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár.