Trükkök nemfizetésre

Büntetőeljárás fenyegetettségében él egy vállalkozó, pedig csak munkája ellenértékéhez szeretne hozzájutni. Többen járhatnak hasonló cipőben.

Hamis tanúzást vagy hatóság félrevezetését kellene magára vállalnia Köles István építőipari vállalkozónak ahhoz, hogy a ki nem fizetett, több tízmilliós munkadíjának egy részéhez hozzájusson. Ez nem lesz egyszerű, mert a valódi megrendelőnek tartott emberrel soha nem írt alá szerződést, a cég pedig, amelyiknek számláznia kellene, a céginformáció szerint megszüntetés előtt áll.

A kifizetésnek két feltétele lenne: “Az egyik a polgári perben a keresettől való elállás valamennyi peres fél részéről és ennek révén a per megszűnése, a másik pedig a büntetőügy megszűnése” – áll abban az ügyvédi levélben, amelyet Köles István mutatott meg a HVG-nek. Az utóbbi követelés velejáróiról – az ellene megindítható büntetőeljárásokról – egy rendőr okosította ki a vállalkozót, aki emiatt a Budapesti Nyomozó Ügyészségen feljelentést tett.

Köles kálváriája – a Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Főosztályán tavaly augusztus 3-án tett feljelentése szerint – 2008 áprilisára nyúlik vissza, amikor cége, az Esz-Team Kft. emeletráépítést végzett egy II. kerületi, Üdülő úti ingatlanon. A vállalkozó állítása szerint ő először egy Kiss Tamásként bemutatkozó férfival beszélt. Róla utóbb megtudta, valójában Papp Albert a neve, és semmit sem tesz az üzlettársaként bemutatott Kis-Fekete Roland véleményének kikérése nélkül. Amikor az anyagiak szóba kerültek, az Esz-Team vezetőjét „Kiss Tamás” arról tájékoztatta, hogy nem ő, hanem Kis-Fekete a főnök, őt kell kérdezni a fizetések teljesítéséről. Ugyanerről számolt be a HVG-nek több alvállalkozó, köztük Benedeczki József kőműves is, aki hatmillió forintját sirathatja, illetve egy Felső Zöldmáli úti építkezésben részt vevő Kosztricz László is, aki egyelőre 40 milliójának ütheti bottal a nyomát. A másik oldalon viszont úgy vélik, a vállalkozóknak időnként vastagon fogott a ceruzájuk, az egyezkedésre pedig nem mutattak kellő hajlandóságot.

Eleinte semmi sem utalt arra, hogy gond lehet a fizetéssel, így Köles annak ellenére sem aggódott, hogy nem volt szerződése, ahogy a többi alvállalkozónak sem. Néhány hónap munka után, 2008 nyarán elkezdődött azonban a szokásos huzavona, és azzal az ürüggyel nem jutottak pénzükhöz az alvállalkozók, hogy nem teljesítettek határidőre, vagy hogy rosszul dolgoztak. Az év végén aztán bekerült a történetbe a generálkivitelezéssel megbízott Budaglas Kft., amelyről az Esz-Team ügyvezetője semmit sem tudott. A vállalkozásra azért volt szükség, „mert Kis-Fekete Roland azt kérte, hogy a számlákat ne az ő nevére, hanem a Budaglaséra állítsuk ki”. A helyzet viszont a kft belépésével sem rendeződött, ezért Köles a csalás címén indított büntetőeljárás mellett polgári pert is kezdeményezett. Válaszlépésként Kis-Fekete az 55 millió forintos tartozás rendezését már attól tette függővé, hogy Köles visszatáncol-e a büntetőeljárástól.

“Ezt elmeséltem az ügy nyomozójának is, kérve, adjon nekem tanácsot. Ekkor felhívta a figyelmemet, hogy nem támasztható ilyen követelmény a fizetés feltételeként, ráadásul ha a megszüntetés érdekében hamis dolgokat közlök, akkor ellenem indulhat büntetőeljárás.” Ezt követően Köves ügyvédje is közölte levélben és e-mailben Kis-Fekete jogi képviselőjével, Francsics Imrével, hogy “ügyfelemnek nincs jogi lehetősége arra, hogy kötelezettséget vállaljon a folyamatban lévő büntetőeljárás megszüntetésére, amit a nyomozó hatóság is alátámasztott.” Kis-Fekete ezzel kapcsolatban nem volt hajlandó a HVG-nek nyilatkozni. Ügyvédje szerint ő csupán ügyfele kérését továbbította, és ma már nincs is élő megbízása.

A Budaglas Kft.-vel a munkadíj rendezéséről szóló egyeztetéseken – mint az Esz-Team ügyvezetője elmondta – jelen volt Kis-Fekete is, bár mindig azt állította, hogy ő nem illetékes ezekben az ügyekben. Az Esz-Teammel kapcsolatos utolsó találkozón, tavaly év végén, megegyeztek, hogy Köles számára letétbe helyeznek 30 millió forintot. Ám amikor ő később a pénz holléte felől próbált érdeklődni, már senkit sem tudott elérni. Végül, hogy az Üdülő úti ház eladása esetén ne vesszen el minden fedezet, Köles az elvégzett emeletráépítésre hivatkozva kérte a bíróságtól a tulajdonközösség megosztását, és a perfeljegyzést most május 13-án rá is vezették a tulajdoni lapra.

Úgy néz ki, jól tette, hogy igyekezett magát ily módon is bebiztosítani, mivel a Budaglastól a cégnyilvántartás alapján nem sok jóra számíthatott. Az V. kerületi bejegyzésű társaságot a cégbíróság ez év elején hivatalból törölni akarta, mondván, hogy az sem a székhelyén, sem a telephelyén nem lelhető fel, a képviseletére jogosult személy pedig ismeretlen. Az idén február 19-én indított eljárást azonban március 30-án megszüntették. A cégnél a székhelyáthelyezéssel magyarázzák az átmeneti kavarodást, hozzátéve, hogy ma már minden rendben van a házuk táján.

A pénzük után futó alvállalkozóknak ennek ellenére nem lesz könnyű dolguk. A hatóság is vért izzadhat a valódi megbízó kilétének bizonyításában, hogy rajta számon kérhetőek legyenek a ki nem fizetett milliók. A nyomozás nehézkességét mutatja, hogy az egy éve tartó eljárásnak még nincs gyanúsítottja. Ugyanakkor a Budapesti Rendőr-főkapitányság HVG-nek adott tájékoztatásából arra lehet következtetni, hogy a csalás gyanúja miatt folyó büntetőeljárásnak talán nem sokáig lesz ismeretlen az elkövetője. A rendőrség szerint a tucatnyi alvállalkozó összesen 100 millió forintos követelésének jogosságát a fővállalkozó vitatja. Az összeg ráadásul még nagyobb is lehet, mert a jelek szerint a hatóságok nemcsak az Üdülő úti ház, hanem Kis-Feketéhez köthető több építkezés kapcsán is vizsgálódik.