Törvényben szabályozná Róna a bankok devizahitelezési szokásait

Hitelválsággal indult a lejtmenet 2008-ban. Mára már egyre több országot ért el a válság, elsősorban az eladósodás, közben sosem látott szintre erősödött a svájci frank. Róna Péter közgazdászt az MR1 Kossuth Rádió Krónika című műsorában kifejtette Magyarországon sem tud talpra állni a gazdaság, amíg a lakosság a bankoknak törleszt.

A pénzügyi szféra világszerte túlnőtte a reálszférát, vagyis a gyárak, szolgáltatások, illetve a mezőgazdaság által ténylegesen alkotott gazdaságot. A rendszer egésze recseg és ropog, mivel a pénzügyi állomány jelentős részének nincs fedezete, és nem létezik tényleges árszabályozás a pénzügyi rendszerben – mondta Róna Péter . A szakember szerint amíg az egyensúly nem áll helyre a reálszféra és a pénzügyi szféra között, nem indulhat növekedésnek a reálgazdaság.

Magyarországon sem tud talpra állni a gazdaság, „amíg a devizahitelek a nyakunkon vannak”, hiszen a magyar állampolgárok a keresetük túlnyomó részét törlesztésre fordítják – mutatott rá a közgazdász, aki szerint „nincs az a kereslet, amelynek segítségével a belföldi gazdaság beindulhat, ha minden odamegy a bankokba.”

Róna Péter abban látja a megoldást, hogy át kell alakítani a devizahiteles szerződéseket. Világossá kell tenni, milyen alapon számítják a törlesztőrészleteket, a kamatokat, és mi az alapja a bankok által felszámított díjaknak. Erre pedig a bankokat szerinte törvényben kell utasítani.

Például Belgiumban, Hollandiában, Franciaországban, Angliában számos bankot államosítottak. Angliában nemrég a hatóság 9,3 milliárd font kártérítést ítélt az adósok javára a bankokkal szemben, mert a hitelszerződések nem voltak megfelelőek –sorolta a példákat a közgazdász.  Róna Péter szerint megoldást kell találni, mert nincs értelme a kérdést továbbra is a szőnyeg alá seperni és halogatni a döntést. „Az a kérdés, hogy meddig kell szenvednünk a helyzet miatt” – fogalmazott a szakértő.