Shopping & the City: A kelet-európai kiskereskedelem az urbanizáció útján

Reneszánszát éli Kelet-Európában a belváros? Bevásárlóközpont minden autópálya lehajtónál, kereskedelmi parkok ameddig a szem ellát – a kelet-európai fővárosokban a kiskereskedelem főként a városok szélén vetette meg lábát. Ez a trend fordulni látszik Budapesten, Prágában, Pozsonyban, Varsóban, Zágrábban és Bukarestben is.

Lassan nyitnak a belvárosban az első olyan plázák, melyek bevásárló utcákba olvadnak bele.

“Nem a befektetők hiányos környezettudatosságának köszönhetően szorultak a kereskedők a város széli zöld területekre, hanem mert a belváros eddig nem biztosította a kellő feltételeket”, magyarázza Hanna Bomba-Wilhelmi.

Prága és Budapest a legvonzóbbak! Fogyasztói szempontból a prágai belváros a legvonzóbb. Olyan kritériumok alapján, mint bérlői mix, bevásárlóközpont látogatottság valamint vásárlási élmény, a cseh főváros kínálja a legjobb feltételeket. Őt követi Budapest belvárosa, mely a Váci1 üzletház 2011-es megnyitásával még előkelőbb helyezést érhet el. Kevesebb integrált kereskedelemmel rendelkezik a 3. helyezett Varsó, melyet szorosan követ Zágráb és Pozsony. Bukarest belvárosának jelenlegi kereskedelmi kínálata pusztán a 6. helyre volt elegendő.

Bevásárlóközpont sűrűségben is Prága az első! 1.000 emberenkénti 700 m2-es shopping center lefedettséggel Prága vezet a CEE-fővárosok között. Sőt, sűrűségével a bécsi szintet is kétszeresen felülmúlja! Ez azzal magyarázható, hogy a nyugati városokban, így Bécsben is, a bevásárlóutcák nagyobb történelmi kultúrával rendelkeznek és ez a kereskedelmi forma gyakrabban fordul elő, mint Kelet-Európában – csökkentve az igényt a bevásárlóközpontok iránt.