Rövidesen megállapodhatnak a bankok a kormánnyal

Közelednek az álláspontok a Bankszövetség és a kormány között a devizahitelesek kockázatait enyhítendő megoldásokban – írja a Napi Gazdaság. A szektort azonban megütheti a hitelezés befagyása, ez adta ugyanis a nyereség 40 százalékát.

Kezdünk közel állni a megoldáshoz a Bankszövetség és a kormányzat között zajló, a devizahitelezés kockázatainak enyhítéséről szóló tárgyaláson – mondta Patai Mihály, a Bankszövetség elnöke, az UniCredit Bank vezérigazgatója egy konferencián. A szakember bízik abban, hogy  néhány napon belül megismerhetőek lesznek a részletek – az Inforádió úgy értesült, január elején várható a megállapodás véglegesítése. Patai szerint olyan érdemi, hosszú távú megállapodásra készülnek, amely alapvetően határozza meg a lakossági bankolás jövőjét – ám a területen a megállapodás ellenére sem vár komolyabb fejlődést.

A vállalati hitelezés terén – bizonyos szektorokat leszámítva, mint az építőipar vagy az ingatlan – ugyanakkor lenne remény az előrelépésre, ám az itteni fejlődést a következő évekre várt likviditási hiány mérsékelheti. A tőke ma nem akar a pénzügyi szektorba fektetni, ezért a nagybankok forráshiányossá váltak – mondta. A Bankszövetség kutatását idézve Patai elmondta, hogy a következő 3-5 évben a szűkülő likviditás miatt sokkal visszafogottabban tudnak majd kihelyezni a bankok. Mindez azt is jelenti, hogy a bankrendszer tervezett profitja drasztikusan csökken, hiszen a hazai bankrendszer nyereségének 40-42 százalékát eddig a hitelezésből szerezte.

A szektor ugyanakkor épp a korábbi nyereségességének köszönhetően tudja viszonylag jól viselni a válság és a szabályozói környezet okozta nehézségeket. Nagy Márton, az MNB igazgatója előadásából kiderült: a hazai pénzintézetek a “túlzott nyereségesség” éveiben, 2003 és 2009 között megtermelt nyereségük 70 százalékát itt hagyták, ami példátlanul magas a régióban. A bezzegországnak beállított Csehországban a banki profit 60-70 százalékát kivonták a tulajdonosok a cseh bankrendszerből. Az, hogy az újrabefektetési ráta ilyen magas volt Magyarországon, biztosította, hogy a magyar bankrendszer komoly tőkével érkezett a válságba, ennek köszönhető még ma is a viszonylag magas tőkemegfelelés – mondta az MNB szakembere. A bankoknak a gazdasági mellett komoly reputációs kockázattal is szembe  kell nézniük Patai szerint: a politikai és a pénzügyi elit közötti  vezető szerep változott – a politika visszavette a primátusát. A  szabályozási környezet ennek nyomán alaposan szigorodik, ezzel  párhuzamosan az ügyfelek érdekérvényesítési képessége is nő majd, még  ha ez a bankoknak nem is tetszik – jósolta Patai.