Összevonják az MNB-t és a PSZÁF-ot

Csak lehetőséget jelent, de teljes meglepetésként érkezett szerda este a tervek szerint pénteken már el is fogadandó törvénymódosítás, ami szerint a jövőben valamikor egy új törvény összevonhatja a Magyar Nemzeti Bankot és Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét.

A váratlanságot mutatja: a kormány még nem tárgyalt a javaslatról, az ellenzék egységesen Simor András jegybankelnök leváltásának szándékát látja az érdemi bizottsági vita nélkül, percek alatt keresztülvert módosításban. A KDNP még gondolkodik, a Fidesz kiáll a javaslat mellett, ami szerintük nem sérti az uniós jogot. Pedig a módosító furcsa módon már előre leszögezi, az biztos, hogy nem Simor András jegybankelnök lenne az esetleges új szervezet elnöke, ez pedig az eddigi uniós joggyakorlat szerint megengedhetetlen. Az új alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti jogszabályhoz benyújtott módosító javaslat szerint az összevonásról és az új szervezet létrehozásáról sarkalatos törvény rendelkezhetne. A bizottság elnöke, Salamon László által jegyzett módosító szerint az új szervezet elnökét a köztársasági elnök nevezhetné ki, a két alelnök pedig az MNB és a PSZÁF hivatalban lévő elnöke lenne. Azaz, bár még arról sincs döntés, lesz-e összevonás, élnek-e a módosítás biztosította lehetőséggel, azt már most rögzítenék, hogy a szervezet új vezetőt kap, és az összevont intézmények korábbi első emberei alelnökök lehetnek. Ez azonban szinte biztosan az uniós jogot sértő megoldás – ahogy az kiderült már a korábbi összevonási ötletek kapcsán. A jegybank és a PSZÁF összevonásának lehetősége korábban is felmerült már, sok európai országban egyébként működik összevont monetáris-pénzügyi felügyeleti hatóság, és a megoldásnak sok szakmai előnye van. Az Index információi szerint még az MSZP-kormányok idején a már Simor András vezette jegybank is megfogalmazott ezt célzó javaslatot. A javaslat szerint a két intézmény összevonását „a pénzügyi piacok integrálódása, a banki és az egyéb pénzügyi tevékenység közötti határok elmosódása” teheti indokolttá. A módosító indoklása szerint a makroprudenciális felügyelet az országok többségénél a jegybanki feladatok közé tartozik, a mikroprudenciális tevékenység intézményi kereteit illetően viszont már többféle modell létezik. A tavalyi kormányalakításra úgy tűnt, a kormány is lemondott ezen lehetőségéről: Orbán Viktor a TV2 Tények műsorának nyilatkozva az összevonással kapcsolatban azt mondta: “semmi értelme ebben a pillanatban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét összevonni a jegybankkal. Most csak azért, hogy megoldjunk egy személyi kérdést? Most őszintén”.

Több olyan nemzetközi példa is van, ahol a két funkció egy kézben történő egyesítésének előnyeire való tekintettel a jegybank látja el mindkét feladatot. Az egységes modell melletti érvek között szerepel, hogy a jegybanki tevékenység során felhalmozódott információk, a jegybank pénzügyi közvetítő rendszerben betöltött szerepe, tekintélye és függetlensége mind a pénzügyi rendszer felügyelete ellátását segítő, hatékonyságát növelő tényezők. “A világ pénzügyi piacain jelenleg zajló folyamatok során kulcsfontosságú lehet a megfelelő információk időben történő átadása, a közös helyzetértékelés, valamint a gyors döntéshozatal. Az egy szervezeten belüli makro és mikroprudenciális felügyelet megvalósítása megfelel ő válasz lehet ezekre az új kihívásokra” – írják az indoklásban. A kormány még nem tárgyalt arról a kezdeményezésről, amely szerint egyesíthetnék az MNB  és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) feladat- és hatásköreit, közölte az MTI-vel a kormányszóvivői iroda. A hírügynökség által megkérdezett elemzők szerint a világban van példa a jegybank és a pénzügyi felügyelet összevonására, a pénzpiacok azonban negatívan fogadhatnák a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami felügyeletének tervezett összeolvasztását.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank makroelemzője elmondta: a két intézmény összevonása elméleti síkon hatékonyabb pénzügyi felügyeleti és irányítási tevékenységet eredményezne, javítaná a munka hatékonyságát és minőségét is, s egyben ez a bevett európai gyakorlat is. Kifejtette: a nemzetközi gyakorlatban eltérő példák vannak a nemzeti bank és a pénzügyi felügyelet működésére, az a jellemzőbb, hogy a két szervezet egy intézményben működik. Úgy fogalmazott: “nyilván van egy háttér-sejtés is ebben”, amely szerint a kormány ezzel a “huszárvágással” szeretné megoldani a közte és jegybank között mostanában tapasztalható feszültséget, lehetőséget teremtve ezzel arra, hogy “egy hozzá lojális személyt nevezzen ki az új intézmény élére”. Török Zoltán hozzátette: jelenleg a Magyar Nemzeti Bank tevékenysége a piaci szereplők szemében pozitív, így nem lenne szerencsés, ha ez a kép megváltozna. Úgy vélekedett, hogy az elsődleges piaci reakció az összevonás hírére inkább negatív lehet annak feltételezése miatt, hogy nem a jó irányba változnak a dolgok, holott az összevonással hatékonyabban működhet a pénzügyi felügyelet és irányítás. Barcza György, a K and H Bank vezető elemzője az MTI-nek elmondta: a várható összevonás véleménye szerint nem eredményezi a kamat- és árfolyampolitika számottevő megváltozását, a monetáris tanácsnak már így is az új tagokból kinevezett többsége van. Minden ilyen változás elbizonytalaníthatja ugyanakkor a piacokat, ám ha nem módosul a monetáris politika, akkor ez hamar elmúlik – mondta.