Nem akarnak félni az emberek

Egy új kutatás szerint: tízből hét fővárosi magyar biztonságos lakást szeretne venni, ha volna rá pénze. Ennek oka, hogy az emberek félnek a válság következményeitől. Sokak szerint a recesszió és az ezt követő munkanélküliség gyengülő közbiztonsághoz vezet.

Az újépítésű lakóparkok nagy előnye lehet, hogy ezek falain kívül tartható a bűnözés. Itt a legkevésbé valószínűek a betöréses lopások, rablások számának drasztikus növekedése – derül ki a Forest Hill – Neocity Group nemzetközi és hazai példákat is vizsgáló elemzéséből.

A cég adatai szerint: Csak az elmúlt öt-hat évben közel 300 “lakópark” elnevezésű projekt épül a fővárosban, ám ezek fele sem felel meg azoknak a követelményeknek, amelyeket a mai vevők megfogalmaznak a biztonságos lakóparkokkal szemben. Az USA, Mexikó, Brazília, Kína, Ny-Európa és a Dél-afrikai Köztársaság számos lakóprojektje bizonyítja, hogy a válság ellenére is érdemes olyan lakónegyedeket építeni, amelyek a jobb módú, felső-középrétegek lakásigényeit próbálják kielégíteni, ez az a réteg ugyanis, amelyet a legkevésbé érint a válság. Ugyanakkor nekik is van mit félteniük, éppen ezért előszeretettel költöznek elkerített, bekamerázott vagy portaszolgálattal rendelkező lakóparkba. Mindez sokaknak kevés, éppen ezért a több lakópark földszinti lakásait betörés elleni fóliákkal is ellátták. Ugyanakkor extraként, egyre több lakó kér riasztóberendezést a lakásába. A Forest Hill elemzése szerint, a döntéshozókat és a szociológusokat is megosztja az a kérdés, vajon szabad-e engedni az ilyen típusú lakóparkok térnyerését. A vevők ugyanis szeretik az elkerített lakóövezeteket, hiszen ezekben nincs átmenő forgalom, ennek köszönhetően gyermekeik is biztonságosabb környezetben élhetnek. Itt mindig működik a közvilágítás, tisztán tartják az utcákat, stb. Ám sokak szerint ezek mellett sok negatívuma is van az ilyen lakóparkoknak.

Városszociológusok szerint: ezek megbontják a városszerkezetet, a közösségi és magánrészeket látványosan fallal választják el. Ráadásul ez a fajta lakóparki kultúra felgyorsítja a szegregációt, a nem ott lakókban növeli a kirekesztettség érzését. Ugyanakkor a cég felmérése rámutat arra, hogy az ilyen típusú lakást keresőket legkevésbé foglalkoztatják a szegregációs kérdések, ők elsősorban saját és családjuk biztonságával foglakoznak. Az elemzés rávilágít arra is, hogy a célcsoportba tartozóknak egészen más elképzeléseik vannak a lakóparki életformáról, mint amilyet eddig a legtöbb beruházó megpróbált ráerőltetni a magyar vásárlókra. Az átlag magyar csak azt hiszi, hogy lakóparkban él, mert ezt sugallta az ingatlanprojekt neve. Valójában csak az alsó-közép osztályoknak épültek új lakások, amelyek leginkább a jobb minőségű lakótelepekre emlékeztetnek, áll az elemzésben. A válság azonban most ismét előtérbe helyezi a “klasszikus”, szolgáltatásokkal teli lakóparkok tervezését és építését. Ebből azonban az alacsony kereslet – kínálati viszonyok miatt, jóval kevesebb kell majd a jövőben, mint azokból a “tömegtermékekből”, mint amit az elmúlt 10-15 évben lakóparkként próbáltak eladni a fejlesztők. Csak az elmúlt öt-hat évben közel 300 “lakópark” elnevezésű projekt épül a fővárosban.

Ugyanakkor az elemzés szerint, az eddig megépült lakóparkok, alig 10-15 százaléka nevezhető valóban lakóparknak, a többi csak nevében hordozza ezt a kifejezést. Tartalmában és minőségében nem. Ennek ellenére volna kereslet az ilyen lakásokra is. Kutatások szerint a magyarok 70 százaléka szívesen lakna lakóparkban, ha pénztárcája engedné, hogy új lakásba költözhessen. Ennek egyik oka, hogy a média és a reklám világán keresztül egy jobb élet reményével kecsegtetnek a lakóparkok, ám az elmúlt évek tapasztalatai többségében nem ezt támasztják alá. Az elemzés ugyanakkor rámutat arra, hogy a következő években az olcsóbb kategóriákban csökken majd a kereslet, de a nagyobb értékű, minőségi lakások iránt megmarad az érdeklődés. A magasabb igényű vásárlók megjelenése rákényszeríti a beruházókat arra, hogy a következő években minőségi anyagokat használjanak az építkezéskor és a jövőben az sem lesz mellékes, hogy ki tervezi a lakást. Mindezeknek köszönhetően élhetőbb és építészetileg is “időtállóbb” lakóparkok épülhetnek, amelynek előszele már 2009-ben is érezhető lesz.