Most kiderül, melyik jelölttel nyer Budapest

Október 12-én fontos választás elé áll Budapest (és az ország) lakossága. Az önkormányzati választások eredménye helyi szinten legalább annyira meghatározza a fejlődés irányát, mint a tavaszi országgyűlési választásoké, ráadásul most először 4 helyett 5 évre választjuk a polgármestereket és önkormányzati képviselőket, így nagyobb a tét, mint valaha. A budapestiek felelős döntéshozatalának segítése érdekében végignéztük a főpolgármester-jelöltek hivatalos, interneten elérhető választási programjait, hogy képet kapjunk arról, az egyes politikusok és pártok győzelme esetén hogyan alakulhat a közlekedés- és városfejlesztési politika a jövő Budapestjén. Cikkünkben szavazhat is arról, hogy ön szerint ki a legalkalmasabb főpolgármester-jelölt.

Mivel egy döntés meghozatala előtt érdemes tájékozódni a választási lehetőségekről, megnéztük, hogy az egyes főpolgármester-jelöltek, illetve pártjaik hivatalos oldalán mi derül ki arról, hogy mit terveznek egy esetleges választási győzelem esetén. A legtöbb párt honlapján viszonylag könnyen megtalálható a Budapest-program, azonban nem minden jelöltnél találtunk hivatalos dokumentumot. 

Végignéztük a főpolgármester-jelöltek programját, különösen azok közlekedés- és városfejlesztéssel foglalkozó részeit. Az objektivitás érdekében a terjedelmet, amiben az egyes jelöltek, illetve pártok fővárosi programjairól írtuk, attól tettük függővé, hogy milyen hosszú és részletes dokumentumot tettek elérhetővé. 

Ki a legjobb jelölt? 

Bár javasoljuk, hogy csak a programok ismertetésének elolvasása után döntsön, cikkünk elején találja szavazásunkat. Ön szerint melyik jelölt a legalkalmasabb arra, hogy Budapest első embere legyen? 

Bodnár Zoltán (MLP) 

A Liberálisok jelöltje 55 éves, jogász, korábban többek között a Magyar Nemzeti Bank alelnökeként dolgozott. 20 oldalas programjának köszöntő írása szerint 2014-re “a főváros fejlődése és önállósága veszélybe került”, ezért egy “felelős ellenzéki városvezetésre” van szükség, amely “nem látszatberuházásokban és köztér-átnevezésekben gondolkodik, hanem a mindennapi életet megkönnyítő fejlesztésekben”. 

12 fő témakörben összesen 40 ponttal kívánja ezt megvalósítani. Ezek közül az első és a legtöbb tétellel szereplő terület a közösségi közlekedés fejlesztése. Itt többségében párttól függetlenül régóta tervezett beruházások (pl. a 3-as metró járműcseréje és meghosszabbítása, kelenföldi intermodális csomópont kiépítése) szerepelnek, azonban igazán látványos – bár már korábban is felmerült – ígéreteket is találunk, mint a Déli pályaudvar zöldterületté alakítása, 10 ezer új P R parkolóhely kialakítása vagy a Duna-parti közlekedés föld alá vitele a rakpartokon. A program bővelkedik zöld fejlesztésekben is, felújítanák a Népligetet és a Városligetet, újraindítanák a panelprogramot és fejlesztenék a kerékpárutakat a fontosabb körutak mentén. 

Kulturális fejlesztések tekintetében az MLP a Múzeumi Negyed gigaberuházás csak egy részét (Ötvenhatosok tere) támogatja, ezen kívül kiemelték a kulturális programsorozatok feltámasztásának fontosságát (pl. Nyár a Lánchídon). A program támogatja a barnamezős beruházási programokat is, így oktatási és tudományos központ építenének az Óbudai Gázgyár területén. 

Bodnár választási programjának egyik kulcseleme az ún. City-koncepció, melynek lényege Budapest belső 11 kerületének összevonása, egy elöljárósági kerület létrehozása. Más típusú önállóságot kapnának a Cityn belüli és a Cityn kívül eső külső kerületek, ami legfőképpen a tulajdonnal való rendelkezés különbségeiben nyilvánulna meg. 

A hivatalos programot itt találja. 

Bokros Lajos (MoMa) 

A MoMa jelöltje 60 éves, közgazdász, politikus, korábban többek között pénzügyminiszterként dolgozott, nevéhez fűződik a rendszerváltozás óta látott legnagyobb méretű gazdasági kiigazítás Magyarországon. Bokros Lajos 8 oldalas programja egy erőteljes felütéssel indul, mely szerint ma Magyarországon “a vezérelvű parancsuralom önző és sötét erői foglalják el az országos kormányzat és a kormányon kívüli állam minden központi intézményét”. Úgy véli, “az újjáépítés az önkormányzatoknál kezdődik” és “Budapestet meg kell hódítani a demokrácia számára”. 

Közlekedés szempontjából a legfontosabb, hogy a belső körúton (Nagykörút és annak budai folytatása) belül bevezetnék a dugódíjat, ami lehetővé tenne olyan belvárosi fejlesztéseket, mint a Nyugati téri felüljáró elbontása, a főutak zöldterülettel való szűkítése vagy a Lánchíd gyalogos-kerékpáros híddá alakítása. Több utat kiszélesítenék néhány épület lebontásával (pl. külső Üllői út, Fogarasi út) és szeretnék elérni, hogy a jövőben összehangoltan, ne egyszerre végezzék a fővárosi útfelújításokat a közlekedési káosz minimalizálása érdekében. 

Bokros Lajos a BKV-t fővárosi tulajdonba venné vissza, a BKK-t pedig “teljesen indoktalan vízfejnek” tartja és megszüntetné. Konkrét közösségi közlekedési fejlesztések közül csak az elektronikus jegyrendszer bevezetését említi, ezen felül a kerékpárutak és a P R parkolók fejlesztését is támogatja. 

A MoMánál ezen felül szükségesnek tartják az olyan irányú fejlesztéseket, mellyel megállítható és megfordítható a belső-külső kerületek (VII, VIII., IX.) pusztulása és nyomornegyedek kialakulása. 

A hivatalos programot itt találja. 

Csárdi Antal (LMP) 

Az LMP jelöltje 38 éves, kisvállalkozó, tagja a párt országos elnökségének és a budapesti választmánynak, emellett a párt fővárosi szóvivője. A 78 oldalas “Megújuló Budapest” program bevezetője szerint az LMP “hisz az alulról szerveződő társadalomban”, ezen kívül úgy véli, a “politika nem lehet úri huncutság” és “ahhoz, hogy Budapestet igazán otthonunknak érezzük, közösséget kell alkotnunk a benne élő többi emberrel”. 

Az LMP a “zöldváros” koncepciót helyezné Budapest fejlesztési stratégiájának középpontjába, hogy létrejöjjön a legzöldebb főváros Európában. Ehhez számos területen kapcsolódnának konkrét intézkedések, zöld közműfejlesztések, megújuló energia-termelési, vízgazdálkodási fejlesztések. Továbbá létrehoznák a Fővárosi Zöld Beruházási Alapot, amely 3 év alatt 10 000 budapesti ház megújulását, energiahatékonysági beruházások megvalósulását, valamint zöldfelületek bővítését és fenntartását segítené elő. A zöldfelületek növelése mellett megújítanák Budapest rekreációra és sportolásra alkalmas tereit (pl. Népliget, Népsziget, Rákos-patak). 

Javasolják, hogy Budapest a kerületekkel közösen hozzon létre 100 hektár közparkot, melyet 99 évre kizárnak minden beépítési lehetőség alól. Az elavult, düledező lakóházak felújítására évente jelentős összeget különítenének el, hogy a Belváros lépésről lépésre, tíz éves távlatban újjászülessen. Belső udvar programot indítanának, közösségi kerteket hoznának létre, a műemléket pedig “nem a változástól, hanem a pusztulástól” védenék meg. 

Bár a BKK létrehozását alapvetően jó ötletnek tartják, úgy vélik, az nem tudott eleget segíteni a fővárosi közlekedés gondjain, ráadásul az agglomerációs ingázok problémáját is megoldatlannak látják. Az LMP közlekedési programjának két fő pontja van: az alternatívák (közösségi közlekedés, kerékpározás, gyaloglás) vonzóbbá tétele, valamint az egyéni gépjármű-közlekedés ésszerű korlátok közé szorítása (pl. behajtási díj bevezetése, elkerülő utak és külső Duna-hidak fejlesztése). A klasszikus programpontok (pl. elektronikus jegyrendszer, villamosvonalak visszaépítése, P R fejlesztések, dunai hajózás) mellett viszonylag ritkán hangozatott elemként szerepel a programban a vasút jobb kihasználása a városon belül. A konkrét kötöttpályás fejlesztési programok között többségében a BKK által jelenleg is vizsgált hosszú távú projektek szerepelnek, addicionális elemként felkerült még az LMP listájára a 3-as villamos pesterzsébeti és a 47-es villamos budafoki meghosszabbítása, valamint a körviszonylatok indításának (6-61, 4-61) vizsgálata. Zöld pártként előírnák, hogy legalább 80 %-ban megújuló energiaforrásból származó elektromos áramot használjon a közösségi közlekedés és 2015-től kizárólag elektromos, biogáz vagy hibrid meghajtású autóbuszokat szereznének be. 

A hivatalos programot itt találja. 

Staudt Gábor (Jobbik) 

A Jobbik jelöltje 31 éves, jogászként végzett, korábban a párt budapesti elnöke volt és 2010-ben is indult főpolgármester-jelöltként. Négy évvel ezelőtti programjuk frissített változata “Magyarország a hazánk, Budapest az otthonunk” címmel, 41 oldalon csak kevesebb mint két héttel a választások előtt vált elérhetővé a párt honlapján. Úgy véli, 2010 után Budapestnek “leginkább csak a szép szavak jutottak”, ráadásul “az elmúlt négy évben háborús állapotok uralkodtak a főváros vezetése és a kormány között is, amely harcnak elsődleges vesztesei a budapesti voltak”. 

A Jobbik egy “szolgáltató Budapestet” kíván megteremteni és úgy vélik, a “zöld gondolatnak” a városirányításban és városfejlesztésben elsődlegessé kell válnia – a gyakorlatban ez többek között azt jelentené, hogy nem hagynának zöldterületet felszámolni. Staudt Gábor városképe szerint Budapestnek új központra van szüksége, amit a Duna testesítene meg, melynek mentén “kultúrparkosított természeti övezeteket” hoznánk létre. 

A dokumentum szerint “Budapest közösségi közlekedése továbbra is versenyképtelen, pazarló és rosszul szervezett”. Útfejlesztési programjuk kivitelezése érdekében a kerületekhez tartozó utakat is egységes fővárosi kezelésbe vonnák, megszüntetnék a szintbeli közúti-vasúti kereszteződéseket és két új Duna-hidat építenének, Albertfalván és azt Aquincumnál. A program ezen felül egy egységes parkolási rendszert vizionál, a dugódíj bevezetését pedig ellenzi. 

A közösségi közlekedés vonatkozásában elképzelhetőnek tartják a BKK megszüntetését. A járműpark – magyar gyártókon keresztül történő – korszerűsítése mellett pedig elsősorban a föld alatti kötöttpályás közlekedés fejlesztésére koncentrálnának – olyannyira, hogy még az elővárosi vasúti- és a villamoshálózat bővítését is föld alatt képzelik el. 

A program megalkotói meglehetősen szabadjára engedték fantáziájukat a budapesti metróhálózat kapcsán. Az 1-es metrót nyugaton a Budai Vár, keleten az Örs vezér tere felé hosszabbítanák meg, a 2-es metrót a BAH-csomóponton át a budaörsi virágpiacig vinnék és az ismert koncepciónak megfelelően a gödöllői hévvel kötnék össze. A 3-as metrót északon Káposztásmegyer érintésével a Pólus Centerig vezetnék, délen pedig a kőbányai lakótelepek és Rákoskeresztúr érintésével a repülőtérig. A 4-es metrónak Budaörs határában közös végállomást adnának a 2-es, Újpalotán pedig a 3-as metróval, az 5-ös metró kiépítését pedig a klasszikus tervektől eltérően, a 2-es metró és a 2-es villamos vonalának felhasználásával képzelik el. Mindez persze rengeteg pénzbe kerülne, így a Jobbik szerint “el kell érni, hogy a főváros és a kerületek minden közlekedésből eredő bevételét, kiegészítve az uniós, állami és önkormányzati forrásokkal, csak és kizárólag a közlekedési célok megvalósítására lehessen fordítani”. 

A többi párthoz hasonlóan a Jobbik is fejlesztené a dunai hajózást és sürgeti az elektronikus jegyrendszer kiépítését, valamint kezdeményeznék a jegyeket és bérleteket terhelő áfa csökkentését, és bevezetnék a diákjegyeket. Terveik szerint “a fejlesztések eredményeképpen a kizárólag gépjárművel való közlekedést felváltják a kombinált közlekedési módok”. 

A hivatalos programot itt találja. 

Tarlós István (Fidesz-KDNP) 

Tarlós István 66 éves, mélyépítő mérnökként végzett, 1990 és 2006 között Óbuda polgármestere volt, 2010 óta pedig Budapest főpolgármestere. Új programot nem hirdetett az idei őszi önkormányzati választásokra, úgy véli az előzőben foglaltak ma is érvényesek, mivel az egy hosszú távú stratégiát tartalmazott. 

Ezt a programot nem mutathatjuk be úgy, mint a többi jelölt programját, hiszen nem erre a választásra készült, ezért elsőként röviden megnéztük, hogy a ” A nemzet fővárosa” című dokumentum városképi és közlekedésfejlesztési ígérései közül melyek teljesültek és melyek nem, azaz Tarlós István győzelme esetén milyen fejlesztésekre számíthatunk, ha valóban ennek a programnak a teljesítését tűzi ki célul. 

A vállalásoknak megfelelően megalakult a BKK, befejeződött a Futár üzembe állítása, a taxirendszer átalakítása, a 4-es metró építése, a Budapest Szíve program és a csepeli gerincút építése. Nem történt azonban még meg a parkolási rendszer egységesítése, egységes regionális tarifarendszer bevezetése, több vonal járműcseréje (3-as metró, hévek), a repülőtér kötöttpályás kapcsolatának kiépítése, valamint egy új dunai kikötő kijelölése és megtervezése. A programban 6 villamosfejlesztés is szerepelt, ezek közül az 1-es villamos budai meghosszabbítása és a budai fonódó hálózat kiépítése kezdődött el. A városfejlesztési ígéretek közül még telejésítésre vár a soroksári Duna-ág újrakomponálása, több híd felújítása, a római-parti gát megépítése, a Moszkva tér rekonstrukciója, valamint az új kongresszusi központ és a múzeumi negyed felépítése is. 

Természetesen az elmúlt 4 évben nem csak a 2010-es programban leírt beruházások valósultak meg és a következő 5 éves időszakban sem csak ezeket a fejlesztéseket tervezi véghez vinni a jelenlegi városvezetés. A többi befejezett projekt és a jövőtervek iránt érdeklődők az alábbi cikkekben olvashatnak a Tarlós István vezette Főváros tevékenységéről. 

2014.04.27 08:00 Tarlós és Vitézy csatájából Budapest kerül ki győztesen? 
2014.06.27 11:05 7 infografika, ami megváltoztathatja Budapest jövőjét 
2014.09.13 12:17 Itt a lista! – Most minden kiderül Budapest jövőjéről 
2014.09.30 05:45 325 milliárdból válhat csúcsszuper várossá Budapest 
2014.10.01 10:40 15 új Duna-híd építésére készülnek Budapesten 

A visszalépett jelöltek 

Hétfőn két jelölt is visszalépett Bokros Lajos javára, azonban az ő programjukra is érdemes egy pillantást vetni, hiszen feltehetően azért (is) léptek vissza a MoMa jelöltjét támogatva, mert úgy vélik, ő megvalósíthatja víziójukat. 

Falus Ferenc (visszalépett) 

Falus Ferenc 64 éves, orvos, volt országos tisztifőorvos és kórházigazgató. A 23 oldalas programfüzet a jelölt köszöntőjével indul, melyben kiemeli, hogy “imádja Budapestet”, valamint, hogy “együtt akar gondolkodni a budapestiekkel”. Úgy véli, hogy az elmúlt 4 évben Budapesten “felszámolták az önkormányzatiságot”, valamint hogy “Tarlós nem volt jó gazda, és egyáltalán nem érvényesítette a budapesti polgárok érdekeit”. Falus Ferenc szerint “az elmúlt négy évben egyetlen új fejlesztést sem indított el a főváros; ami épült, az előző ciklusban kezdődött.” A programnak 4 része van, melyek Budapestet a szabadság, a gondoskodás, a fejlődés és az egészség zöld városaként értelmezik. Minden programponthoz tartozik egy “Hogy csinálják máshol?” rész, ahol az adott intézkedés bevezetésére adnak példát a világ más városaiból. 

Városkép szempontjából fontos, hogy Múzeumi Negyed projektet és a Normafa “átépítését” azonnal leállítanák, a Duna mentén pedig lépcsős partokat, sétányokat, kerékpárutakat hoznának létre. Közlekedési fejlesztések között Falus programjában is az örök klasszikusoké a főszerep – a 3-as metró felújítása és meghosszabbítása, a 4-es metró továbbépítése, az elektronikus jegyrendszer bevezetése, P R parkolók és körirányú utak fejlesztése, villamosvonalak és új reptéri kapcsolat kiépítése, kerékpáros fejlesztések. Ezek mellett helyet kaptak még olyan programpontok is, mint a busz- és villamosmegállók szélvédetté tétele, a Lánchíd és a Petőfi híd felújítása, valamint egy új Duna-híd megépítése. 

A hivatalos programot itt találja. 

Dr. Magyar György (visszalépett) 

A független jelölt ügyvéd, irodájának honlapjáról kiderül, hogy 1973-ban szerzett jogászdiplomát. A Magyar Büntetőjogi Társaság tagja, 2003 óta a Jogi Szakvizsga Bizottság cenzora. Főpolgármester-jelöltként hivatalos oldalát vagy programját nem találtuk meg, egyedül egy Facebook oldalon lehetett valamelyest tájékozódni terveiről. 

Eddigi nyilatkozatiból egyébként kiderült, hogy úgy véli, Budapestnek szüksége van egy új, négysávos híd mielőbbi átadására, valamint hogy “nem csupán tizenöt milliárd forintot lehetne költeni a fiatalok lakáshoz jutására”. Többször példázott Béccsel, például a Kossuth Lajos utca – Rákóczi út tengely helyén a Mariahilfer Straße-hez hasonló sétálóutcát képzel el.